Századok – 1868

Horváth Mihály: Elnöki megnyitó beszéde a kolozsvári gyűlésen 521

527 ezen ágában. Még számos nagy fontosságú tényt, sőt egész korszakokat homály borit. Még számos jelentékeny szerepet játszott egyéniségek élet s jellemrajza felette hiányos. És, mi legsajnosabb, nemzettlnk belső társadalmi életének részletei, minők példáid, a társadalom erkölcsi s értelmi tekintetben való haladása, a koronként uralkodó eszmék s érzelmek, erkölcsök s irányok, vélemények s hiedelmek az egyházban s iskolában, a nyilván és családi életben ; a polgári foglalkodások főbb nemeinek, az iparnak, kereskedelemnek és művészetnek időnkénti állapota s fejleményei, szóval, a nemzeti mivelödés, czivilizátió története még felette hiányosan, hézagosan, halványan van megvilágítva-Történetnyomozóink és iróink legtöbbjei eddigelé hasonlíthatlanúl több gondot forditának az élet azon zajosabb, bár gyakran csak rombolást tartalmazó részeire, melyek a politikai és hadi eseményekben nyilatkoztak, mint ama bár csöndes, de a nemzeti fejlődés, haladás tekintetében annál fontosabb jelenetekre, melyek a társadalmi viszonyok, a családi élet, a polgári foglalkodások, az érzület- és szellemirány körében nyilvánultak. Ez teszi pedig érdekesebb, fontosabb és tanúlságosabb részét minden nép történetének, mert ez jelzi a fejlődés, haladás irányát s fokait, a népek tökélyesbülését s emelkedését az emberi eszmény felé. Fájdalom, történetírásunk ezen legfontosabb mezeje eddigelé legkevésbbé miveltetett. Ezt kell tehát ezentúl legbuzgóbb mívelés alá fognunk, hogy történetírásunk az előrehaladt kornak, melyben élünk, színvonalára emelkedjék s legyen azzá, a minek lennie kell; valóságos tudomány, az élet oktatója, az értelmi s erkölcsi, szóval emberi haladás óramutatója. És ezen hézag pótlása, tiszt. Társaság, egyenesen e vidéki gyűléseink feladata. Mert mi czélja e gyűléseknek ? Bizonyára nem más, mint hogy évenként néhány levéltárat kiaknázva, azoknak tartalmáról ezélszerü regestákat készítve, rólok kimerítő tudomást vehessünk. E regesták müve, a jövőben hazánk más vidékeinek levéltáraiban is folytatva, egykor történelmi anyagunk összes kincsét evidentiába fogja állítani a történetíró előtt, s lehetővé teeiuli oly mü megalkotását, mely nemzeti s társadalmi életünknek minden oldalról hü képét tüntesse fel. Hogy azonban e czélt mennél tökéletesebben elérjük, az