Századok – 1868
Pesty Frigyes: Kanitz F. „Serbien” czímű művének ismertetése 494
505 kir. udvarban levő velenczei követekhez, névszerint 1349, 51, 56, 64, 79-ből Lajos — 82, 83, 85-ből Mária, úgy Mária és Erzsébet, 86 Mária és Zsigmond, végre 1388-ból Zsigmond mellett levőkhöz a Liber Secretorumból. — 4 A consiglio dei dieti Ítélete 1357-ből, egy a magyar nádorral Veleneze ellen conspiráló velenczei alattvaló ellen. —• 5. Mátyás király 35 levele a pápához 1 475-től 14 90 ig, eredetiekből. 6. Tizenhat levél 1480—1492-ig, a pápától, Beatrix királynétól, Frid rich császártól, Corvin Jánostól, Újlaky Lőrincztől, es pápai brévék magyar egyházi ügyekben. — 7. II. Ulászló király 12 levele a pápához; három mé;j cseh király korából: 1472, 84, 87 bői, de Magyarországra vonatkozó, a többi 1490, 91, 92, 93, 97 és 98-ból. — 8. Levelek és naplók Martinuzzi történetéhez 1545—51-ből, az archivi generale di Venezia könyvtárából. — 9. Bethlen Gábor teljes diplomaticai viszonya Velenczével 1621 — 27-ig az Expositioni dei Ambasciadori és aDeliberationi del Senato köteteiből. Bethlennek 1621. elején három ügynöke fordúlt meg Velenczében : Szunyogh, Agazzi és Bányai, kik a nagy-tanács előtt Bethlen részére a királyi czím elismerését kértek, s véd- és daezszövetséget ajánlottak. A Signoria nagy becsülettel bánt a követekkel, de válasza tagadólag hangzott, süt a hatalmasságokat titkon értesítette Bethlen törekvéseiről. Ez évi dcezcmberben Bethlennek új követét találjuk Velenczében: Lucius Sándort, ki hasonlag hiában igyekezett a királyi czím elismerését megnyerni. Azonban Bethlen követei utóbb a kereskedelmi dolgokban sokkal szerencsésebbek voltak, s ebbeli egyezményt kötöttek, úgy hogy hazánknak Bethlen által marhával, marhabőrrel, mézzel jelentékeny kereskedése lön Velenczével; e részben is, és politikai tekintetben is ezen acták rendkiviil fontos dolgokat tartalmaznak. Ily szép eredmény koszorúzza imé máris cultusministerünk hazafias intézkedését a fáradhatlan Mirese által, kinek bár éveken át nyújtatnék kormányunk által mód, hogy Olaszország dús levéltálait hazánk történelmére nézve áttanulmányozhassa, és a magyar tudományosságot a most ismertetett históriai kincsekhez hasonlók tömegével gazdagíthassa ! Bízunk is cultusminister úr ő excjának a hazai történettudomány ügye iránti ismert magasfokú érdekeltségében, hogy ily eredményt látva, az olaszországi levéltárakban a másoltatásokat évről évre folytataudja, a hazai művelődés körül szerzett halhatatlan érdemeit ezáltal is szaporítván. — T о 1 d y másodszor egy szintén nagybecsű másolatcsomagot mutatott be : Simonyi Ernőét, hasonlókép olasz, u. m. florenczi és velenczei levéltárakból. Már több ízben melegen emeltük ki a fárad-