Századok – 1868

Pesty Frigyes: Kanitz F. „Serbien” czímű művének ismertetése 494

Köiiyvismcï tctésclibírálatok. IX. F. Kanitz : „Serbien." Historisch-ethnographische Reisestudien aus den Jahren 1859—1868. Lipcse, ISO''. Fries Armin kiadása 744. lap, számos rajzzal. A hazai történetírás, a hazai viszonyokat ismertető munkák mellett, alig tudnék valamit, a mi bennünket közelebb érdekelhetne, mint a szomszéd nemzetek történetírása, a szomszéd népek viszonyait ismertető munkák. Az általános érdeken kívül itt még hozzá járul a kölcsönös hatás nyomozása, melyet egy ország az másikra gyakorolt, és mely annál mélyebb és tartósabb szokott lenni, ha — mint a jelen esetben, a most szomszédos ország egykor hosszab ideig szoros kapcsolatban állt hazánkkal, annak uralkodóját, törvényeit stb. saját magáénak ismerte, és ha az illető nép még mai napig is számos rokont számlál hazánk polgárai közt. Szerbia századokon keresztül a magyar korona egyik tartománya volt. Hogy a magyarok és szerbek mily erélylyel vívtak a török hódítók ellen, azt csak érinteni szükség, mert élénken be vannak vésve ezen korszakok mindkét nemzet emlékezetébe. Mennyire van végre napjainkban egyik nemzet a másikra utalva, mennyire mozdítja elő az egyik nemzet szabadsága és jóléte a másik nemzet jólétét és szabadságát, azt talán már minden gondolkodó fő tisztába hozott dolognak tartja. Annyi érintkező irány, oly hosszas közös mult, annyi feltételek mellett jövőnk hasonló fejlesztésére vagy megzavarására, természetes azon vágy, hogy oly országot, minő Szerbia, minél alaposabban tanuljunk ismerni és érdeme szerint méltányolni. De e dolog nem könnyű volt reánk nézve, mert a Szerbiáról megjelent munkák ritkán terjeszték ki az egész országra és annak minden tényezőire figyelmüket, és ha igen : a szerzőn a tárgyavatatlanságot, a sietséget bizonj' könnyen észre lehetett venni. A mit Kanitz fentidézett munkában nyújt, az több, mint a mit eddig bármely 'munkában