Századok – 1868

Gyárfás István: Adatok a magyar pecséttanhoz 487

482 Jelenleg a jászkún egyes kerületek külön pecséttel nem bírnak, hanem az egyes kerületek régi czimerei M. Terézia 1746. mart. 19-én kelt kiváltságlevele által egy közös kerületi ezimerbe vannak egyesítve. 7. Van még Halason a rcf. egyház gondnokának örizete alatt egy pecsétnyomó ; alakja egészen kerek, átmérője 1 V3

hüvelyek, anyagja durva sárga réz, a pecsét közepén áll szemben egy papi egyén, fején két ágú süveggel, melyről vállai felé 2 szalag csüng ; arcza hoszszú, vastag bajuszszal és dús szakállal, jobb kezében lefiiggö tömjénezőt tart, mely felett hármas liliomforma emelkedik, baljában két ágra görbülő pásztori bot, végén csillaggal öltözéke : térdigérő bő papi öltöny, melyről olvasó-szemeket mutató zsinór függ le, mely az öltönyt derekához szorítja, és csizmák. E papi egyén mellén e két betli áll : V T. öve táján jobbról 17 (vagy 15), balról 12. A pecsét körirata ez : SIGILLVM- TRACT- VRMENIEN- I E köriratot külső szélről egymásba fűződő levelekből álló koszorú veszi körül j— a pecsét oldalkörületén pedig ismét : V T. betűk. Városunk s rcf. egyházunk története régi időktől kezdve a jeles Tóth János városi első aljegyző és tanácsnok szorgalma által részletesen meg van írva: de sehol említés nincsen arról, hogy с pecsét mikor s honnan került egyházunk birtokába. Reformált egyházunknak hajdan külön pecsétje nem volt, s ilyen csak az 1810-ik évben készíttetett, három halból álló czimerrcl. A fennebbi pecsét, felirata szerint „Ürményi egyházvidék'' pecsétje volt, s 1512-vagy 1712-ből való-e ? tisztán ki nein vehető. Péterfy Conc. Sacr. H. 269. lap, — a nyitrai esperesség alá tartozó plébániák közt említtetik: „Ürmény"; jelenben Közép-Szólnokmegyében és Aranyos-székben vannak „Örményes" nevü falvak. Felkérem az egyházi régészet- és pecséttan búvárait a fennebbi, ez ideig megfejtetlen pecsét iránti nyilatkozatra. 8. Végül fel kivánom említeni, hogy pestmegyei Tura