Századok – 1868
Gyárfás István: Adatok a magyar pecséttanhoz 487
488 a Duna fulyót jelképező fehér vonal, a paizs tetején öt ágú korona. 2. Kun-Szent-Miklós. E város levéltárában látható egy, ina már használaton kivllli régi pecsét ; alakja kerek, átmérője IV, hiiv., közepén széles, szivalakú paizs, két oldalról czifrázatokkal, a paizs középpontján egy golyó, e mellett balról szántóvas, csoroszlya, ezek felett a paizs tetején ismét czifrázat és ez évszám : 1682 ; körirata pedig ez : T KVN- S3' MIKLÓSI- FALV- PECSETI x Kun-Szent-Miklós város mai pecsétén egy paizs áll, melyben két görbe kard és két pisztoly forma egymással keresztbe vannak összetámasztva ; a paizs felett sisak, melynek tetejéből egy hegyes süveges vitéz emelkedik, jobbjában gombos buzogányt tartva. Régibb időbeli pecsétjéről annyit gyaníthatni, hogy midőn a XVI. század vége felé (1595) a török e községet a községházzal együtt felégette : régi pecsétje a levéltári iratokkal megsemmisült, mignem Miksa főherczeg nemcsak felépítette e községet, hanem meg is erősítette. E város mostani lakosai kezén forog egy „Kún lista" czímü versezet, melyet a mult században Bolyó János készített. Ebben e községről mondatik, hogy „II. Ferdinánd alatt már pecsétje készen volt, melyre a mestere csoroszlya-formát rótt"; sőt egy 1791-ben id. Baky János kerületi táblabiró által „Kuri-Szent-Miklós helységéről készíttetett és dolgoztatott historiá"ban ez mondatik: „azért, hogy Sz. Miklósnak 1602-ben készített pecsétjén szántóvas és csoroszlya van, Sz. Miklós igen régi hely." Ez adatokból a következő tényeket állíthatjuk össze : Kun-Szent-Miklós 1595-ben elveszett pecsétjét 1602-ben megújittatta, ezt használta II. Ferdinánd alatt is ; mignem 1684 /5 ben, midőn Mers es. к. tábornok a törököket Sz. Miklósból kiverte, az ekkori riadás és menekülés közben e pecsét elveszvén, a fenebb leirt pecsétet a régi czímerrelmég ez évben készíttették, 3. Fülöpszállás. Az itteni városi levéltárban több régi pecsét őriztetik.
