Századok – 1868
Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 475
484 sőt koholva : nem lehet azt állítani, hogy maga az abban foglalt tény, t. i. a nyitrai káptalannak már szent Isván korában létezte, igaz nem lehet. Hiszen ezen esetben a pannonhalmi monostor 1001-ben fönnlétét is tagadnunk lehetne ; miután annak 1001-ben keit alapitó levelét a történelmi birálat kétségtelen hitelű eredetinek el nem fogadhatja, s később korban, — de a valódi tényállás szerint s liiteles adatok nyomán szerkesztettnek ismeri, a nélkül azonban, hogy magának a monostornak szent István, s illetőleg atyja által történt alapíttatását kétségbe akarná vonnil). S ha tekintjük II. Gejza (Gyejcsa) királynak a nyitrai püspökség részére 1158-ban kelt' levelét, melyben a szentkirályok rendelkezésére történik hivatkozás2), vájjon nem jogosan tarthatjuk-é ezen püspökséget a szent István által állított tíz püspökség egyikének : annyival inkább is, minthogy legkisebb adatot sem lehet arra nézve felhozni, hogy ezen püspökséget, mint például a váczit, nagy-váradit, szent István után következő valamelyik királyunk alapította volna ? Úgy de Záborszky szerint szent István csak Boleszláv halála után, 1026-ban foglalta el a kérdéses szláv földet, és így a lengyel birtoknak elébb csakugyan a Dunáig kellett terjedni. „A míg ö (Boleszláv) élt — írja Záborszky — István nem gondolt semmi hódításra. De mikor Boleszláv-Chrobry 1025-ben meghalt : István félre tette a rokonságot és hálát, irigy szemet vetett a Dunán át a szép szláv földre, s a dolog könnyű volt. Mert valamint Csehországban a vitéz H. Boleszláv után a méltatlan III. Boleszláv következett, ügy Lengyelországban is Boleszláv-Chrobry után az ő gyenge fia H. Micziszláv jött. A mint könnyű volt a lengyeleknek II. Boleszláv halála után elfoglalni a csehektől a szláv földet és Morvaországot, úgy Boleszláv-Chrobry halála után könnyű volt Istvánnak elsajátítani mindakettőt, Morvát ideiglenesen, a szláv földet örökre." Hogy ezen okoskodását igazolja, Záborszky ismét Palaczkyra hivatkozik, ki az 1026-ik évre így ír : „Veszprém, II. Micziszláv testvére, anyjáról Juditról, a lengyel király Boleszláv második nejéről, István magyar király húgáról, ez utóbbinak ') Lásd Szalay Magyarország története. 2-ik kiad. X. köt. 48. I. ') Fejérnél Codex Diplom. Hung. II. köt. 152. 1.