Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 475

Igaz é, hogy a kárpátalji féltőidét nem Árpád, hanem Szent-István foglalta el? п. Most már Záborszky Jónás harmadik tételének megbírálására. „II. Boleszláv halála után (999) — így ir Záborszky — mind az, mit a csehek Fehér-Horvátországban birtak, a Tátra déli és éjszaki oldalán, tehát a szláv föld is, a lengyel Boleszláv-Chrobryra szállt1

)- Hogy mikor és miként történt ez, Palacky nem birja meghatározni ; de osztja Lelewelnek és más lengyel történészek nek állításait, kiknek van egy 12-ik századbeli krónikájok, melyszerint az 1000- dik évben Lengyel- és Magyarország között igy állott volna a határ : a lengyel határ egész a Duna folyóig, Esztergom városáig terjedt, onnét Eger városáig s tovább a Tiszáig, onnét meghajlott a Cepla (Tepla) folyó mellett Gál-Szécsig." „Mit látunk ebből ? — kérdi Záborszky. Esztergom a fejedelmek székhelye, az 1000-ik évben határőrség, s egész Egerig s Gál-Szécsig lengyel birtok? Ily közeli tanúbizonyságnak igen nehéz ellentmondani. Ha tán téved is némely események elbeszélésénél, mint minden krónikás, de a határ ezen jelölését csak nem találhatta föl magától. Ezen állítás a hitelesség bélyegét viseli, s földrajzilag helyes. Cepla patak neve egészen megfelelő az azon vidéken élő sárosi és zempléni kiejtésmódnak. „Castrum Galis" vagy Galli név megegyezik a mai Gál-Szécscsel2)." Miután ZáborszKy okoskodása elején, a kárpátalji felföldnek lengyel kézre keríiltét illetőleg, ismét Palaczky után indul: ') Az Ősi Fehér-Horvátországot eddig magok a szláv történetírók is a Tátrától éjszakra helyezték; Záborszky annak határait minden legkisebb bizonyíték nélkül, söt a régi hiteles adatok ellonére, a Tátrától délre, még az ö úgynevezett „szlávföld"-jére, is kiterjeszti. Hogyan egyeztethető' ez meg az ő vágvidéki nyitrai fejedelemségével, moly szerinte még 950. táján is, mint önálló ország fönállott volna? 2) Idézve Zsilinszky fordítása ezerint. Századok. 1868. I. füz. 62.1