Századok – 1868
Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453
465 vezett szigetben, melyet a Száva és Báza, keritnek, birtokolt. Ezen szigetben, mint Koller tudósán kifejtette, számos falát pogány magyarok laktak. Első székhelye e családnak Boych volt, s 1338. már] Morót, vagy lágyabb kiejtéssel Marót (Koller szerint most Morrovich, a péterváradi végőrvidéken). A Maróthyak nagy és gazdag birtokú magyar család volt; nemcsak Valkóban és Szerémben, hanem a Dunán inneni más magyar megyékben is több uradalom volt kezén, például Barsban Revistye vára, tartozmányival. E család tagjai előkelő országos főhivatalokat viseltek és kitűnő hadi szolgálatokat tettek a hazának, kivált a két királyné, anya és leánya, utóbb pedig Zsigmond korában. Midőn Maróthy János macsói bán török fogságba esett, az ország legjobbjai rögtön összegyűltek tanácskozni megszabadítása iránt, és a váitságdíjt országul megajánlották. Mátyás királyunk idétt e családnak utolsó csemetéje Mátyás, szintén macsói bán, sírba vitte a Maróthyak nemzékfáját, és javai 1477 köríti a királyi fiscusra szállottak. Ekkor már Marót Szerémhez számíttatott, jólehet még másfél századdal elébb a pápai számadások és a Lekcsei Sulyokok 1338-ki pere szerint mind Boych, mind Morót vagy Marót az egész Bázaközzel Valkó megyének kétségtelen részét tette1). A Koroghy vagy Korogyi család székhelye a valkómegyei Korogli vagy Korogy. A Palocsa mocsári közt, s onnét nem meszsze fekvő mostani Kologyvár is hihetőleg e család nevével áll szorosabb összeköttetésben. Istvánffy classicus irályú történetírónk az első Árpádházi királyok zenebonás idején szerepelteti őket, és a szent Gellér elleni merény elkövetésében részeseknek mondja. E család emberei is főhivatalokat : bánságot, országbiróságot viseltek. A mohácsi csatában esett el Istvánffy szerint az utolsó Koroghy ; de magyar lakosi Kórógynak, a szerencse által kegyelt ezen oasnak, negyedfalu-magokkal, még Isten kegyelméből élnek, és magyar nemzetiségüket, nyelvüket, vallásukat meg tudták tartani2). Meg kell még emlékeznem a Mikolay családról, melynek székhelye a Dráva partján Mikola vára (a mostani Miholacz) ') Cod. Dipl. T. X. V. 6. 256. V. 6. 886. V. 8. 564. Koller u. о. T. Ш. 311. T. IV. 457. 2) Nagy Iván. M. Csal. VI. к. 369.