Századok – 1868

Pauler Gyula: Frankl Vilmos: „Pázmány Péter és kora” 433

435 rabra tördeli, és pedig oly magyarsággal, melyet csak akkor méltánylunk kellőleg, ha mellette azon kornak más emlékeit, teszem Bethlen Gábornak deák phrasisokkal föleresztett, ízléstelen, numerusnélküli prózáját olvassuk.*) Pázmánynak geniális fordulatú, képdús nyelvében, sokszor humorizáló modorában van valami Shakespeare-szerü ; gorombaságában is annyira különbözik ellenfeleitől, mint Lear király egy szitkozódó halkufártól. Szerző kevésbbé méltányolja — legalább e kötetben — Pázmány irodalmi működését. Müveinek kivonatai után némi általános, keveset mondó megjegyzést tesz : de már az államférfi alakját tisztán kidomborítja. Még e kötetben nincs alkalma szerzőnek véleményét összefoglalni;nekünk azonban úgylátszik, bogy Pázmány mint politikus, mindent alárendelt a katholicismusnak. Először jezsuita volt, azután magyar: de hasonlót cseekedtek ellenfelei is. kivéve Bethlen Gábort. Azon korban a vallásos érdek minden más eszmét háttérbe szorított. Hasonlított a nemzetiségi lázhoz napjainkban, csakhogy a vallási eszme lehatott és öntudatosan működött oly rétegekben is, melyekben a fajkülönbséget csak ösztönszerűleg érezik. A katholikus szemethúnyt a Habsburgok túlkapásaira: mert hitét védték, és diadalra segíték ; a protestáns kész volt harácsot fizetni, magát a török által kutyáztatni, s neki, bár álnokságát ismerte, meghódolni : csakhogy pápistaság ne fertőztesse be templomát. „Inkább Allah, mint berdó !" igen szokásos nyilatkozat volt. Azonban másutt is így történt. A franczia katholikus liga Parma spanyoljaira támaszkodott, mig a hugenották angol és német zsoldosokat hívtak szerencsétlen hazájukba. Franki őszinte sajnálattal constatálja e hangulatot : de e becsületére váló érzelem némileg csorbítja objectivitását. Nem akarja hinni, hogy Pázmány csakugyan azt mondta volna : „Inkább pusztúljon el az ország, sem mint protestánssá legyen!" Pedig ha valami, úgy e nyilatkozat be van bizonyítva, melyet Pázmány maga elismert, és a vita csak a körül forgott: vájjon az egész országról, vagy csak a prímási jószágokról, és mily szavakkal mondta azt? Szerző a szavakat ostromolja: valósággal azonban, *) Ám Magyary Istvánt, Szenczi Molnár Albertet sat. styl tekintetében is méltóan megilleti a pálma Pázmány mellett. S z e r k.