Századok – 1868

Thaly Kálmán: Rozsnyay Hédervárott 345

•310 egy lábas, válú, orsógomb, csésze, tálcza stb. Eddig egyetlennek tekint­hető az ugyanott lévő bronzkori kohó, és nagyon érdekes a három öntőminta, mint annak tanúsági, hogy a pilínyi őslakók készleteiket maguk önték. A bronztárgyak közt gyérebben előforduló harczi tár­gy а к : t. i. 6 darab háromféle nyíl, 3 gyilok, és egyedül egy vastárgy: egy hosszú gyilok vagy kard; ritkák a háztartási eszközök is: három kettős-borotva, 5 vésü, 3 töredékes sarló, 1 kés, 2 tölcséralakú eszköz teszik az egész készletet ; de annál bővebben vannak az ékítmé­nyi darabok képviselve. A különféle alakú tük (mintegy 46 darab), a 27 darab holdalakú ékítmény, a sok gyürü arról látszanak tanúskodni, hogy itt egy békés nemzet lakott, melynek fegyverei talán csak későbbi leletek után fognak napvilágra kerülni. Minden esetre sajátságos , hogy a másutt oly bőven előforduló celteknek, tekercses és soktekeredésű hengeralakú karvédeknek, a jel­lemző csákányoknak és fokosoknak, a csinos vonalzatú karpereczeknek és fibuláknak itt vagy semmi nyoma, vagy csak egy-két példányban fordulnak elő. Igaz, hogy eddig csak a mezei munka közti dúlásnak köszönheti a tárgyak többsége napfényre jöttét : innen a nagyobb edényeknek hiánya, s az egészen ép edényeknek kevés száma. Jövőre máskép lesz a dolog. A roppant kiterjedésű tér kutató-szántások és fúrások által ki lesz puhatolva, rendes négyszögekre osztva és kimélettel és minden elő­vigyázattal kiaknázva. Erre igyekeznek b. Nyáry Sándor és Jenő testvérek, kik lelkesedéssel beláták , mily szellemi hasznot esz­közölnek ily tudományos alapú kutatásokkal. Ezen munkálatok által nemcsak a b á s t i — illetőleg talán a pesti nemzeti múzeumi — és az egyetemi régészeti tárak is sok szép darabbal fognak szaporíttatni : hanem az ős népek házi és temetkezési viszonyaira is némi fény derülend. A pilínyi domblánczolatnak temetői eléggé bizonyítják azt, hogy akkor, midőn a lakók ide temetkeztek, a völgy talaja vagy t ó f e n é k> vagy nagy kiterjedésű láp volt. Régiségek leginkább csak a halmok tetején lesznek találhatók. Temetkezési modorukra nézve eddigelé be­bizonyult, hogy itt csak az égettetésnek gyakorlata dívott ; a sok ide-oda hajlott bronztárgy , azoknak darabokra való törése pedig vagy arra szolgált, hogy az égetés alatt megpuhult s gyakran olvadt és maguk­kal a csontokkal is összeforrott bronzok az edényekbe a csontokhoz

Next

/
Thumbnails
Contents