Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái IV. kötet 327

•310 — A Magyar Tudományos Akadémia múlt april havi mii ködése a hazai történelem köréből épen nem mondható élénknek. Tulajdonképi magyar történeti értekezés egy sem tartatott. A mart. 30-ki ülésen Henszlmann a Pulszky-féle régiséggyüjteinény megvételét hozá szóba ; azonban viszonyainknál fogva nem lévén remélhető, hogy a 240,800 frankra becsült mügyíijtemény magán-adakozások utján megvétessék : a tulajdonos kijelenté, hogy kénytelen azt külföldi vevőknek áruba bocsátani, mindazáltal a gyűjteményben találtató néhány magyar régiséget a nemzeti múzeumnak ajándékozandja. Az april 20-diki ülésen a titkár Ráth Károly halálát jelenté ; ugyanekkor R ó m e r Flóris mutatott be két darab régiséget, melyeket Borsodmegyében találtak. Tulajdonosuk Egger régiségárus. A két müdarab igen hasonló egymáshoz : egy-egy 3 láb hosszú s 6 hüvelyktől 1V2 hüvelykig keskenyedő ezüstlemez mindenik, különböző domború czifrázatokkal ékesítve Külalakjokat tekintve, feltűnően hasonlítanak azon ló-sallangokhoz, melyeket alföldi népünk a lovak szerszámáról leióggatni általában annyira kedvel, s a minőket a régi magyar katonaszerszámokon is láthatni. A bemutató ugy véli, hogy talán övszalag- vagy mellszalagként tehették a halottakra. Mindenesetre becses ritkaság, s méltó volna, hogy múzeumunk megvásárolja ; azonban tulajdonosuk 500 frtot kér értök, s euynyit a múzeum jelenleg nem fizethet. A találási helyen összesen 4 ilyen müdarabot leltek ; ezek közül kettőt a párisi kiállításon Napoleon császár vett meg 1000 frankjával. — Az april 27-diki ülésen V á mbéry Armin olvasta föl Bálint h Gábor fiatal orientalistának persa fordítmányát, a kazarok földjéről. Semmi újat nem tartalmaz, s mint Wenzel Gusztáv azonnal megjegyezte : az illető persa iró két-három századdal később korbeli lévén a kazar birodalom felbomlásánál, nem sokra beesülendő compilatornak tekinthető. Vámbéry is nemannyira históriai, mint nyelvészeti érdekéért méltatta bemutatásra. A történelmi bizottság köréből azt az örvendetes újdonságot jelenthetjük, hogy a bizottságnak annak idejében általunk említett fölterjesztését b. Eötvös József cultusminister ő nmlga méltányolván, a f. 1868-ik évre 1500 frtot engedményezett M. J. hazánkfia részére, az Akadémia számára Olaszország levéltáraiban teendő másolatokra. M. J. ennek következtében már vissza is utazott Olaszországba, hol újból megkezdé szorgalmas működését ; és pedig — mint legújabban értesülünk — jelenleg Velenczében dolgozik, a hol az egykori köztársaság archívumának némely titkos részeiben — melyeket az