Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái IV. kötet 327

•310 léktől született. Atyta őt 8 éves korában Corvin János szolgálatába adá, ki öt Erdélybe, Hunyad várába küldötte. Itt növekedett a gyermek, durva, műveletlen várőrség és cselédség közt, vadon, elfeledve, elhanyagolva, szükséget szenvedve, 20 éves koráig. Ez állapotát 1504-ben Szapolyay István szepesi gróf özvegyének, Hedvig herczegasszonynak szolgálatával cserélte föl, s úrnője termeinek kandallófütője lön. De becsérzete, lelki ereje , tevékenységi hajlama a szolgainál függetlenebb , önálló helyzetbe jutni ösztönözték, s e végre a szegényeknek is emelkedésre könnyebb és rövidebb útat nyitó egyházi pályát választva, a Buda melletti sz. Lőrincz zárdájában a Pálos remeték szerzetébe lépett. Itt kezdé 26—28 éves korában tanúlni az irást, olvasást, majd a zárdákban divatozott tudományokat, melyekben négy év alatt oly előhaladást tőn, hogy elöljárói öt misés papnak avattatták, majd a zárda gazdászatának felügyelőjévé nevezték ki. A szerzet főnöke őt pár év múlva Lengyelországban a czentochovi zárdapriorává tette, honnan, hasonló priori minőségben, Sajó-Ládra, Borsodmegyébe költözött s vette át a zárda igazgatását, és rövid időn a vidékbeli urak és nemesek becsülését és tiszteletét nagy mértékben kivívta magának. Igy telt el 10—15 év Fráter György életében a zárda falai közt; midőn Szapolyay János, a szerencsétlen szinai ütközet után, hü, erélyes, ügyes emberre levén szüksége, magához hívatta a mindenki által csak dicséretekkel elhalmozottat. S itt kezdődik a remete politikai szereplése. A két férfiú azontúl elválhatlan lön egymástól. Fráter György, hogy Szapolyayt czélhoz juttassa, s alatta a nemzet egészen egyesüljön, e végre erős támaszt látott szükségesnek, s azt szerzőnk által szépen kifejtett okoknál fogva csak a törökben találta meg, a ki Jánost Budára csakugyan vissza is helyezé. Ámde Szulejman rövid hadjárataikor Ferdinánd váraiba vette magát, a töröknek az országból kivonúlta után pedig János ellen azonnal támadólag lépett föl. Fráter György reménye, hogy Szapolyay urává legyen az országnak, emígy fegyver útján nem valósúlhatván, békéről kezde gondolkodni, s urát is, ki a Grittinek, Szulejman kedves emberének, Erdélyben meggyilkoltatása miatt neheztelő törökre már nem igen támaszkodhatott, rábírta, hogy az ország megosztásának