Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái IV. kötet 327

Könyvismertetések, bírálatok. VII. Horváth Mihály kisebb történelmi munkái. IV. kötet. Pest, 1868. n. 8-r. 491. 1. Venio nunc ad fortissimum — articulum. Méltán kezdhetem így ismertetni a jelen negyedik, egyszersmind utolsó kötetet, melynek első czikke : Utyeszenich Fráter György (Martin uzzi bib or no к) élete" (1—427. 1.) a „Történelmi zsebkönyvében jelent volt meg. Nem azért mutatom pedig az olvasónak e kötetet így be, mintha a megelőző kötetek czikkeinek akár becse-, akár érdekességéből bár csak hajszálnyit is levonni akarnék : hanem azért nevezem fontosnak e czikket, mivel annak tárgyát, Utyeszenics, kortársai elnevezése szerint Fráter Györgyöt, a sorsa s lelki ereje által alacsony szolgai helyzetből, a legnehezebb körülmények közt Szapolyay János nagytekintélyű, himeves ministerévé, bibornokká fölemelt férfiút , ki egy országnak közel századnegyedig intézte közügyeit, történetíróink, talán csak az egy Szalay Lászlót kivéve, zsarnok szörnynek írták le, s maga Horváthunk is, (mit utánzásra méltó őszinteséggel itt az 5-dik lapon bevall), előbbeni müveiben nem minden egyoldalúságtól menten irt róla; most bővebb nyomozás után s a briisseli országos levéltár eddig ismeretlen okmányainak alapján előbbeni Ítéletétől eltéröleg s új világításban vezeti őt a történelem ítélőszéke elé, századok múltával szolgáltatva igazságot egy, a maga kora óta napjainkig a legtöbbek által félreismert, gyanúsított, rágalmazott férfiúnak. Utyeszenich György (anyja után Martinuzzinak neveztetve) Horvátország Kamizacz nevü helységében, szegény nemes szü-