Századok – 1868

Szabó Károly: A Kendefiek a XIV. és XV-ik században 22

32 Kendefiek, Hunyadi mindjárt következő újabb levelének bizonysága szerint is, csakugyan hősileg küzdöttek ; a negyediken, a Feketetenger mellettin pedig a szerencsétlen várnai ütközet értendő, melyben a Kendefiek Hunyadi életének megmentésével nevöknek a magyar történelemben örök dicsőséget szereztek. Ezt az adománylevelet Hunyadi János, az adományozott mezőváros tartózandóságainak és a Keiidefíek liadi érdemeinek részletesebb kijelölésével, néhány hónap múlva, Temesvárit, 1447 augustus 4-kén új alakban ismét kiadta. — Ez kétségkívül a Kendefi-család levéltárának egyik legbecsesebb kincse, mely úgy hiszem teljesen megérdemli, hogy a kezemnél 1 vő eredeti után lehetőleg szóról szóra, hü fordításban közöljem e folyóirat olvasóival. „Mi Hunyadi János, felséges fejedelem úrnak Lászlónak, Magyarország választott királyának, néhai Albert úr Magyarország királya fiának nevében és személyében azon ország kormányzója, adjuk emlékezetül jelen levelünk rendében, jelentve mindazoknak a kiknek illik, hogy mi a megszolgálás szives viszonzásával óhajtván az érdemeseknek megfelelni, kivált azoknak, kik magokat ezen ország dolgainak folytatásában mind tettel, mind tanácscsal igen ébereknek és buzgóknak mutatták ; meggondolván ennélfogva néhai Malomvízi Kende fiának Jánosnak, ugyancsak Kende fiának Kendének, továbbá Lászlónak, Kenderesnek és Miklósnak, említett Malomvízi Kende János fiainak, sok rendbeli hűségét és szives hü szolgálataik érdemeit, őszinte kedveskedéseit és vitézi tetteit, melyekkel ők Magyarország szent koronájának, azután pedig nekünk is, igen sok helyt és a kellő időben, s mind a királyi, mind az általunk gyakorta indított hadjáratokban kedveskedni igyrekeztek ; nevezetesen pedig, midőn felséges fejedelem úr Ulászló, Magyar- és Lengyelország stb. királya, seregét megindítván a ráczországi részekbe; történt, melyet a bolgárok Iszlatinnak azaz Aranyosnak neveznek. Khalko kondülász szerint is Hunyadi a Balkán alatt a Zlaticza (Aranyos) vize mellett ütött tábort. Mindezt egybevetve, s tudva azt, hogy a szláv Zlaty aranyat jelent : nem lehet kétségünk az iránt, hogy az oklevelünkben említett Aranykapun a Balkán hegylánez iszlatini szorosa értendő, melyet a Zlaticza hegyi folyam gzíík völgye képez.