Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 282

289 kapva fogták volna hirdetni, — Palacky a 973-ban felállított prágai püspökség határairól alább kifejtendő előadására hivatkozik, megjegyezvén egyszersmind, hogy : „habár nem lehetetlen, mégis igen valószínűtlen, hogy Csehország területének ily nagy kiterjesztése csak II. Boleszláv korában, alig hat évre terjedő, oly igen rövid időköz alatt (967—973) és nagyobb részint már I. nem Boleszláv alatt, 955—967 között történt volna." •) Mint látjuk, Palacky megczáfolása végett a prágai püspökség régi határleirásának hitelességét kell megvitatnunk, mit rögtön meg is fogunk tenni ; azonban addig is, mig ebbe ereszkedném , szabad legyen Záborszkytól egy pár kérdésre fölvilágosítást kérnem. Ha ő szerinte a vágvidéki felföldet a magyarok még 950 táján sem bírták — mit Palacky teljességgel nem állít — ugyan kitől foglalták el azt 955 után a csehek a bretislávi ütközettel ? Talán csak nem a még akkor is uralkodó nyitrai szláv fejedelemtől ? Ezt, megvallom, kíváncsi volnék bizonyítva látni. De még határtalanabb kíváncsiság gyötör a Záborszky úr által emiitett bretislávi ütközetet illetőleg, melyről, megvallom tudatlanságomat, az általam meglehetősen ismert ezen kori bel-és külföldi forrásokban, de még újabbkori történetíróknál sem találtam egyetlen szó emlékezetet sem. Ezen hazánkra nézve állítólag oly nevezetes eredményű ütközet és diadal helyét, idejét, körülményeit és hőseit nem lenne szíves Záborszky úr előttem ismeretlen forrásaiból kimutatni és meghatározni ? Mert eddig a valóban egyik legnagyobb szláv történettudós, Palacky föntebb közlött előadásából valóbau nem tudhatom, valamint, őszintén megvallva, ő maga sem tudja, ezen döntő ütközetnek nemcsak idejét, hanem még helyét sem. Csehország kérdéses nagy kiterjedését illetőleg, melyet a prágai püspökség határleirására alapit, igy ír Palacky : „Alegfelötlöbb tünemény ezen idők történelmében a cseh birodalom rendkívüli kiterjedése és nagysága ezen uralkodó (II. Boleszláv) alatt, mégpedig mindjárt uralkodása kezdetén (967-ben). Ezen birodalom határainak II. Boleszláv alatt olyan kiterjedése volt, a milyet az azóta soha, még II. Ottokár és IV. Károly legdicsőbb napjaiban sem ért el. Mert a tulajdonképeni Csehországon kívül ') Palacky, Geschichte vou Böhmen. I. Bd. Prag. 1844. 221. 1.