Századok – 1868

Pesty Frigyes: Schwicker J.: „Martinuzzi bibornok és a reformatio” 259

262 3) Titkár felolvassa Karácsonyi Mihály v. tag levelét, melyhen nevezett veterán tudósunk jelenti, hogy „Árpád emléke" czím alatt a martius havi ülésen tartott értekezését külön füzetkében kinyomatván : a belőle befolyó jövedelmet a társulat részére felajánlja, a minthogy az eddig elkelt példányok árát 25 frt 40 krt ezennel a le­vélbe zárja, s az időnként még befolyandó összegeket hasonlókép át­szolgáltatandja ; egyszersmind nevezett értekezésből 150 példányt is ajándékoz a társulatnak, értékesítés végett. Eljenzéssel fogadák a jelen voltak az ősz tudós lelkes ajánlatát, s jegyzőkönyvileg is kifejeztetni határozták a társulat köszönetét. Az ajándékozott 150 példány könyv­árusi úton értékesíttetik. 4) Botka Tivadar két rendbeli nagybecsű értekezést olva­sott fel. Egyik a Körmöczbánya város erdőségei közt, a Garamra Rad­vány felé dűlő határsziklán lelt s értekező által megvizsgált és hív ha­sonmásrajzban bemutatott ősirásról szólott, mely ismeretlen jegyek­gyekkel (rúnák ?) a sziklába van vésve. Az ezen határszirttől mintegy 300 lépésnyire a körmöczi határon belől fekvő másik kő hasonlóúl ira­tos ; ennek rajza is fölvétetett. Botka második értekezése — melyet terjedelménél fogva csak töredékesen olvashatott fel — hosszas kutatá­sok eredménye: „Tájékozás az eltűnt magyar Valkó vármegyéről." Számos új adatot tartalmaz , melyek a Dráván túli vármegyék homályos múltjának földerítését úgy történelmi, mint köz­jogi, továbbá geographiai és népismei szempontból tetemesen elősegít­hetik. Valkó vármegyét (ma Szerém és Verőcze része), mint Botka a helynevekkel és birtokos családok neveivel bebizonyítja, hajdan úgy szólván egészen tősgyökeres magyar nép lakta, melynek maradványa már csak az ott létező néhány református községből áll. A többi kipusz­túlt vagy elszlávosodott. Mind a két becses értekezést egész terjedelmé­ben lesz szerenesés a „Századok" közölhetni, a jeles szerző szíves en­gedelméből. 5) Rómer Flóris tett jelentést legközelebbi nógrád- és gö­mörmegyei régészeti kirándulásáról, s annak különösen Pilínyen, Lap­ujtőn és Egyházas-Báston kivált a ceramikára nézve váratlanúl gazdag eredményéről. Számos őskori igen ritka alakú cserépedényt be is muta­tott, másokat b. Nyáry Jenő — azon vidék áldozatkész és szenve­délyes régiségbúvára — szép rajzai által ismertetett meg ; végül teljes elismerését nyilvánítá b. Nyáry lelkes fáradozásai iránt, mely elisme­rést a társulat is magáévá tévén , jegyzőkönyvileg kifejezni elhatározá.

Next

/
Thumbnails
Contents