Századok – 1868

Podhraczky József: Az áldomás története 239

241 890-dik évre IV. Ekkehardnál is in Casibus S. Galli. „Amoreque, ut moris est, osculato et epoto, laetabundi discedunt." Soraira megjegyzi Pertz György S. S. Tom. II. p. 84. Nota 76 : „Potus valedietionis eo modo dicitur cum dicto : Bibe amorem S. Joannis." Az elbúcsúzás avagy Isten-hozzád is sz. János „áldomásával" végződött. Ezt az „áldomást" a magyarok is sz. János áldomásának nevezik : „poculum Sancti Johannis, quod lingva vernacula „áldomás" vocare consveverunt." Az 1545-ki sz. György napjára kihirdetett tordai országgyűlés. Plutarch azt is megirta Convivalium Quaest. decade 3., hogy hajdanában áldás nélkül nem boroztak. E jó szokás dívott Etele udvarában is : „A pohárnokok kupát nyújtottak, mint azon a tájakon szokás — mond Priscus Rhetor — hogy evés előtt áldást mondanók," — „Vota faceremus." A „libatio" pedig abból állott, hogy az ivó a borból valami keveset kilocscsantott az Istenek tiszteletére, kik nem esznek, nem isznak. „Dii nec escis, nec potionibus pascuntur", mond Cicero. Az „Ambrosia" és „Nectar" titkos értelműek. — De a scythák a közönséges szokástól egészen eltértek, mint Lucián in Toxari sive Amicitia emlékezetben hagyta : „Arsicomas csészét kivánt, egy cseppet sem öntött ki, mivel nálunk nem szokás a bort kilocscsantani, úgymond : ez Isten bántásának tartatik." — „Arsicomas postulata phiala, non libavit ; neque enim mos apud nos vinum effundere, quia magis contumelia ista esse iudicata in Deum." Megemlítendő, hogy ős időkben nem szoktak emberek egészségére „áldomást" üríteni. „Libationes honoris causa, quibus in bibendo utuntur, qui nierum potant, apud veteres non fuerunt in usu, ut ait Theophrastus de Temulentia" Atheneus idézett helyen. Továbbá, hogy a magyar két hazában minden szerződés, adás-vevés „áldomással" erősíttetett meg : Verbőczy Istvánnak hármas könyve P. III. tit. 34. §. 3. peres ügyek tárgyalásakor a vevő az eladót tartozott előállítani, vagy csak azt, a ki az „áldomást" felköszöntötte : „qui mercipotum, hoc est, victimam emptionis et venditionis, more solito, benedixisset." Ez az „ áldomás" egy szöllőeladásról szóló 1424-dik évi levélben Fejér