Századok – 1868

Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor levele Alvinczy Péter kassai refor. paphoz 224

234 egész ország statusiuak plenipotentiarius követ commissáriussi fejenként annuáltak : söt magok instáltak, könyörgöttek nékem aeeeptálásokért ; mert bizony-szómra irom, soha én azokra nem léptem volna, örök gyalázatomra, eleetióm renunciálásá val s az többivel ; de látváu, hogy ha nem renuneiálok is, elállanak mellöllem : kéntelen voltam vele. Conclu, dáloni immár Írásomnak kezdetiben tett digressiómat : nem volna csuda azért, ha szintén valamit mostan kárommal avagy gyalázatommal engedtem volna is , mert első dolgaimban igy hagyattattam el, és igy deponáltam, söt megfosztattam eleetióm t ó 1 ö kegyelmek miatt. Másodszori expeditiómban, mikoron Conte de Monte N i g г о császártól Magyarország elrontására expediáltatott volna, senki nem akarván elhinni, csak azért, hogy az hadtól immnnisok lehessenek: nem jövéuak el velem magok megtartasára. Akkor annyi nyereségem lön, hogy sléziai ducátusimat oda kelle hagynom, és a végek intertentiójokra obtineált 50 ezer forintnak 20 ezerét odavesztém. — lm mostan, mikoron cz a hatalmas armáda az Vágón is onnét lévén, hogy ha az Úristen véghetetlen irgalmasságából idegen nemzetekkel bennünket nem uniált volna: humanitus loquendo, mostan Magyarország nyomorultabban volna Csehországnál is, mert lia a szelid olajfának, magok nemzetének nem kedveznek, mint nem extirpálnák nagy kegyetlenséggel nemzetünket? Bizonynyal hiszem, hogy zsidók, avagy czigányok módjára bujdosnánk mostan : mert noha nem hiszik, sőt calumniálkodván, kígyót békát kiáltnak ellenem, kiknek, ha igaz blráim volnának, könnyen megfelelhetnék, de abban elmémet tovább nem fárasztom ; mert e levelemet is elunám igen, melyet a délestvi praedicátióról való kijövésem után minutáltam ma nagypénteken, akarván kegyelmed elméjét csendesíteni ; és az olyan balitéletüek ha egyébből nem, csak e világos ratióból is elhitetnék, hogy a német Magyarországban valóban belépett vala, ki bizonyára nem azért jött volt, hogy ott a darab részen maradjon meg, mert az a nélkül is császáré volt, hanem azért, hogy azt a részét occupálhassa, mely az én kezemben vagyon ; mely szándékát ha végben engedte volna Isten menni : a ki nem bolond, könnyen elhiheti minden a maga recuperálta provintiáinak experientiájából, hogy könnyebb tánezot