Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái III. kötet - 195

Könyvismertetések, bírálatok. IV. Horváth Mihály к i s о b b történelmi m u n к á i. III, к ö t. Pest, 18G8. n. 8. r. 482. 1. (Vége.) A kővetkező negyedik szakaszban az i p a r s kereskedés története 1700-től 1825-ig vau bemutatva. József halála óta az ipart és kereskedést különösön tárgyává tette gondoskodásának a fölébredt, jogaiba visszaállott törvényhozás, mely az 1790 ki országgyűlésen országos választmányt nevezett ki, mely az ipar és kereskedés akadályait megvizsgálván, s azoknak elhárítására módot keresvén, munkálatait s a teendő javitások tervét a következő országgyűlésnek elébe terjesztené. A választmány munkálatát 37 törvényjavaslatban elkészítő, de azoknak nagyobb része mostanig sem valósulhatott meg. Azonban mégis haladtunk. Mezei gazdaságunkban fordulatot eszközölt egész Európa haladó példáján kivíil hazánknak mindinkább növekedő népessége, a sokasuló kérdezősködés termesztményeink iránt, az európai emésztő háborúk, a sokszori silány termés, papirospéuz és a sokféle kereskedési válságok következtében beállott tartós drágaság. Ezek máshol országokat forgatának fel, nálunk valamennyire fölébresztették a nemzetet s a mezei gazdákat is tespedésökből. E fölébredés eredménye több vidéken a számos mocsár kiszárítására és a futó-homok megállítására fordított nagyobb szorgalom. Már gazdasági iskolák is állíttattak Szarvason, Hrádeken, Keszthelyen és Ovárott. Nagyobb birtokosaink utazásokat tétettek külföldre, gazdaságtudományi czélból. Nógrádban 1820-ban gazdasági egyesület, Tolnában 1823-ban gazdasági kiküldöttség 14*