Századok – 1868

Hőke Lajos: Római quád és sarmata emlékek Hontmegyében 190

Római, qyád és szarmata emlékek Hont vármegyében. A mennyire a történelem emlékezik, idöszámlálásunk első századában, a Duna-Tisza közén, s a nyúgoti Kárpátok közt a szláv szarmata-jászok lakoztak. Ptolemaeus Kr. u. 150 évvel következő városaikat nevezi : I s e e n u m, mely a mai Beregmegyében lehetett ; Candanum — Eger ; Gorman um — egyik Körniöczön , másik Szepesben keresi ; P e s t i u m — Pest ? F i 1 e e i a — Fülek ? Pareanum — Párkány ? ») A második században, a germánok, qvádok s markománok foglaltak hódítólag tanyát a szarmaták közt, különösen a Garam. Ipoly folyamok völgyén, s egyesülten szarmatajobbágyaikkal, a Duna jegén gyakran átcsaptak a rómaiak Pannoniájába, sőt egy ízben egész Ravennáig hatolva, már-már Rómát fenyegetek, midőn Marcus Aurelius császár, nagy erőfeszítéssel, még 1 a rabszolgáknak is fölfegyverkeztetésével, őket a Dunán túl, hazájokba, a nyugoti Kárpátok közé visszanyomta. (Kr. u. 174.) Mark Aurélnak a qvádok elleni ezen háborújára négy földvár — ideiglenes táborerőd — emlékeztet. Ezek közt első s legne- < vezetesb az, melynek területén jelenleg Bény falu áll, a Garam jobbján, torkolatától fölfelé két órányira. Itt irá a tudós császár Elmélkedéseinek első könyvét, mint a végén mondja : „Íratott a Granna partján, a qvádok elleni táborozásban." A második táborerőd az elsőnél fentebb, másfél órányira, s ugyancsak a Garam jobb partján, Váradnál volt, melyről Béla névtelen 1 ') Severini Joannes : Commentatio historiea, de veteribus incolis Hungáriáé cisdanubianae. a Morava amne ad Tibiscum porrectae. Sopronii 1767. pag, 30. etc.