Századok – 1868

Ipolyi Arnold: Magyar okmányérdekességek - 165

Magyar okmányérűekességek. Második közlés. A borsodi és hevesi 1280-ki összeesküvés IV. László ellen, es a megyei nemesi törvényszékek, az alispáni, tábla- és szolgabírói bíróságok eredete, fejlődése s alakulása a XIII-dik században. IPOLYI ARNOLD-tól. V. IY. László 1280-diki hadjárata Hevesben és Borsodban. A hevesi és borsodi összeesküvés. András mester egri püspök az összeesküvésnek állítólagos szí tója és részose. László hadaival dúlja a püspökség birtokait az ogri völgyben, szikszai táborából. Innét seregét Borsodba átvive, Jónkén és a mohi térségen táboroz, és a pártütés legyőzésével gyűlést és törvénykezést tart. Történelmünk ugyan initsem tud a felöl, hogy IV. Lász ló király 1280-ban Borsodban hadjáratot tartott volna : ellenben okmányaink adatainak összehasonlítása még szinte némi világot vet ezen eseményre. Körülbelül ezen időtájban történt ugyanis, — mint egy okmány értesít '), — hogy e vidéken, úgy látszik Hevesben és Borsodban, egyike a király elleni azon pártütéseknek kitüate volt zászlaját, melyek László király alatt oly gyakoriak voltak. Az összeesküvés azonban, úgy látszik, eleve elárultatott, s az összeesküvők egyik szitója- és főembereként Tamás mester, akkori egri püspök vádoltatott, mint a ki a pártütők gyülekeze teiben részt vesz és velők szövetkezik. A király ezen vádra szokott hevességével felindúlva, és félre téve, mint maga később bevallja, minden törvényes eljárást, neki rontott az egri püspökség s egyház birtokának, annak ') Cod. Dip. 1281. V. 3. 80.