Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái III. kötet - 120

130 termesztésünk korszakot alkotólag megnagyobbodott. A dohány termesztés új ösztönt nyert azon kelendőségtől, melyre az angol éjszakamerikai háború s ennek következménye, a virginiai dohányszállítás megakadása, által jutott Európában, s ez iparágunk még jobban fogott volna gyarapodni, — ha a bécsi abaldo egyedárusága gátakat nem vet a szabad kivitelnek. A festöftivek, különösen az indigo — termesztése uem sikerült. Különös figyelmet fordított József a len - és kendertermesztésre is. Mindezek daczára, földmiveléslinket virágzónak, mit csak a kereskedés szabadsága eszközölhet —József alatt sem mondhatjuk : mert a kivitel akadályai s tilalmai nagy részben meghiúsiták a földmi velés emelésére fölülről jövő hatást. Az álattenyésztést illetőleg szerző e korszakra vonatkozva csak a nevezetesb javításokról szól, s azokat csak a ló-, juh- és selyembogár-tenyésztésre szorítja, adatokkal támogatva előadását, s a lótenyésztésre nézve bővebben is kiemelve a mezőhegyesi ménest, s átmegy A m ü i p a r r a. József, az jegyedárúság s hasonló sziikkeblüségek ellensége, igen előmozdítá a városi mesterségeket, szabadelvű rendeletei, s midőn ezek sokhelytt foganatlanok maradtak, a czéhek eltörlése által. De kézműveseink még mindig csekély számmal voltak, s készítményeiknek gyarlósága, tökéletlensége miatt, kivált kisebb városokban nem élhetvén mesterségökböl, azt nem ritkán föld- és szölőmiveléssel váltották fel. Némi kivételt érdemel Pest és Debreczen. A gyárak közül csak azokat említi föl, melyekben változás történt, vagy melyek e korban emelkedtek. Miként tenyésztése, ugy gyártása is nagy előmenetelt tőn a selyemnek. Maga József 0 - Budán igen szép s nagyszerű selyemgyárt állíttatott fel. Selyemgyárak a temesvárin, bellovárin, budain és pestin kivül, melyek már ízletes müveket szolgáltattak, újak is emeltettek. Haladásban találjuk a vászonszövést és bőrgyártást is. E kor ezen nemű készítményei közül említendők még a budai hintó-, majolikai edény-, és a sopronyi ezukorgyár. Hogy a Mária-Terézia s József alatt keletkezett gyárak nem kaphattak erősb lábra, sőt néhány el is enyészett : oka kivált a hitel hiánya, a német örökös tartományok gyárnokainak féltékenysége s a harminczad hivatalok által részrehajlókig gyámolított kártékony befolyása volt.