Századok – 1868

Garády: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái III. kötet - 120

121 dolva, egymás megbuktatására törekedve, a korona méltóságát, hatalmát fenntartani képtelenek valának. Mohács téréin számos hatalmas ösnemzetség végivadéka vérzett el, s helyökbe áj em berek vergődtek föl, kik az elhaltak árvaságra vagy kora özvegységre jutott lányainak \ agy nejeinek keze által gazdagságra emel kedtek. Másokat a gyakori pártváltoztatás vagy a legtöbb esetben btintetlenííl űzött rablás gazdagított meg s tett hatalmasok ká. Midőn pedig a magasabb osztályokban sok önzés lön uralkodóvá, gyérré a polgári s hazafiúi erény : mit lehetett várni a nemzet nagy tömegétől, mely az urak által annyira kifosztatott s elnyomatott, hogy alig maradt neki miből tengetnie sanyarú életét, s önként veté magát a kevésbé súlyos török járom alá ? És ezen erkölcsi süllyedésnek a vallás, az egyház sem volt képes gátat vetni, mert magában az egyházban is általános slilylyedés, forrongás, zavar keletkezett, minek főbb okait szerző nagyobb vonásokban ecseteli. A süllyedést nevelte még a vallási szakadás. A régi hagyományos hiedelmek megingottak, az újak még nem szilárdultak meg ; mindez a közéletre is visszahatott s nevelte annak ziláltságát, zavartságát. Valóban szomorú képe a szerencsétlen hazának ! A második czikk: „Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó s z á zad alatt" (13.—366. 11.). Önállóan jelent volt meg 1840-ben s a magyar akadémia ugyanazon évi közgyűlésén a nagy díjjal koszorúztatott. Folytatása s kiegészítő része e munka iparunk és kereskedelmünk azon történelmének, melyet e gyűjtemény második kötete a középkorról hozott. Az első szakasz szól a felvett tárgy történetéről a mohácsi ütközettől a szathmári békekötésig. Elörebocsátva fővonásokban az ország általános állapotát, mely szerint a török birta országrészben iparról és kereskedésről szó sem lehetett ; szerző közelebb lép feladatához, s az ipart fogva tolla alá, a mezei gazdaság állapotával ismertet meg bennünket. Valamennyi közt ez iparág volt e korszak alatt talán a legelhanyagoltabb. A sürü hadjáratok számtalanszor pusztíták el a földmivesnek már-már érett reményeit ; a törökkel határos vidékeken legföllebb is annyi gabona termeszteték, mennyit a szükség elkerülhetetlenül kivánt. Gátolta e fog-Századok 9