Századok – 1868

Pesty Frigyes: Magyarországi helynevek. (Buziás; Kerlés; Szeben.) 109

117 kormánykerületben, Zebbin Poroszországban, Seeve az Elba egy kis mellékpatakja. Drezdához keletre az úgynevezett szász Svájczban fekszik Sebnitz, kis város a hasonnevű pataknál. Selmeczbánya egyik neve szintén Die Sebnitz (miként Lőcsét is Die Leutschau-nak szokták nevezni). Már 1352-dik évben Civitas Sebenich, 1494 Segnicia azaz: Selmeczbánya. Egy Sebnik kis patak neve már 1169. évi okmányban fordul elő, melyet Meinert említ. ') Van továbbá Ziebendorf, Siebeneck, Siebendorf, Siebending, Siebenbach, Siebenberg, Siebenbergen (három Holsteinban) Siebenborn, Siebenbrunn és számtalan hasonló összetételek. Látjuk tehát, hogy az erdélyi Szeben neve nem áll magánosan a földirati világban ; látjuk továbbá, hogy épen ott dívik leginkább, a hol a germán élet és szokás háziassá lett, és hogy e nevek különösen németalföldi, alsó- és közép-német vidékekre esnek. Igaz, hogy a „zeven" németalföldi tájszólás szerint sieben-t, azaz hetet jelent, de azért óvakodnunk kell azt hinni, hogy a Szeben és azzal rokon helynevekben a 7 számnév rejlik, mint Schrőer Julius a sárosmegyei Szebenröl véli, sőt inkább valóságos személynévvel van dolgunk. Már Pliniusnál találjuk a Sevo őshegy ne vet : nions Sevo, ipse ingens initium Germaniae facit, és teszi e hegyet a gens Ingaevonum tartományába, t. i. Svábországba, dicti auteni Suevi putantur a monte Suevo. 2). Egy keleti szász király neve 677 év körlil Seba, melylyel egyezik ThUringiában Sewa, Jlltlandban Seby város. Már Förstemann jegyezte meg, hogy a Sew tönév többnyire szász, valaminthogy a Sibi és a Sigu névvel egyezik, mire a magam részéről ismételve figyelmeztetem a vizsgálót Selmecz régi Sebenich és Segnicia névalakjaira. Teljes joggal lehet e szerint feltenni, hogy a Seh-, Sieb-, Sieben stb. kikezdésü helynevek alapja egy mythologiai nemzeti hős neve, a mi világosabb fogna lenni, lia a Segesvár, Siebenbürgen, stb. helyneveket közelebb fognók vizsgálni. 3) Nagy-Szeben vidékén egy inons Cibinii említtetik, és Roesler Róbert véli, hogy ') Volkslieder in der Mundart des Kuhländchens 336 lap. 2) Grimm Jakab : Deutsche Mythologie I. köt. 337 lap, hol Íisszeállíttatik der berg Suebo, és a Suabo népfaj. ') Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissenschaften 25-dik k, 220—222 lap.