Századok – 1868

Pesty Frigyes: Magyarországi helynevek. (Buziás; Kerlés; Szeben.) 109

Magyarországi helynevek. i. В u z i á s. Temesvármegyében, a Temesvár és Lúgos közti útnak mintegy felén, a kies В u ziás alapítványi jószág fekszik, melynek vasfürdőit már a rómaiak ismerték. Régészeink itt a centum putea-t keresik, és e vélemény támogatásául utalnak egy régi falazatra, mely alá egy dús forrás van rejtve, és az ide félórányira eső zsidovíni római maradványokra, melyek közt a Leg. IX. Ital. felirat gyakran olvasható. Ezen korszak azonban nem képezvén közleményem tárgyát : Buziásra vonatkozó észrevételeimet csak a magyar korszak határai közé szorítom. A Buziás névre legelőször akadunk Turóczy János mester krónikájában, ki a Xl-dik század eseményei közt elbeszéli, hogy a bessenyök Nándor Fehérváron átjővén, a Száva folyót átuszták, és Buziás földre betörtek (Bisseni per Albam Bulgaricam venientes, transnataverint flumen Zaua in campum Bazias), honnan sok foglyot és zsákmányt elragadván, visszatértek. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a fennebbi helynév a bécsi bőrhártyás kéziratban В u z i a s, a budai chroniconban В о z i á s-nak van irva. Az említett ellenséges betörés Nándor-Fehérvár fölé vészthozó felhőket gomolyított össze, mert Salamon király meg levén győződve, hogy ezen betörés csak a nándorfehérváriak árulása mellett történhetett, 1072-dik évben hadsereggel indult e város ellen. Táborában voltak László és Géza királyi herczegek. — Nándor-Fehérvárt a magyarok ostrommal beveszik, és hazai földre visszatérvén, Buziáson, Vid, bácsi főispán birtokán, a roppant zsákmányt felosztják. Avagy mint Turóczy irja : venerunt in villám