Századok – 1867

Pauler Gyula: Zrínyi Péter. (Életrajz.) - 89

Bécsben tudták, hogy a magyarok a pápához, a nyugati fejedelmekhez, főkép a francziákhoz készülnek folyamodni, „ne hagyják elveszni a kereszténység védfalát", s aZrinyieket, mint a mozgalom vezéreit, éber figyelemmel kisérék1), őket a 'magyarurakkal deczember elejére Bécsbe hivták, indokolni előttük az elhamarkodott békekötést. Mielőtt azonban Miklós a franczia követtel tisztába jöhetett volna, nov. 18-án vadászaton vadkan által megöletett. Végrendeletében családját Péter oltalmába ajánlá: politikai szerepe szinte Péterre szállott. A bécsi gyűlés nem csillapíthatta le a magyarokat. Minden» mit( a béke mellett felhoztak csak azt mutatá, hogy az udvarnak van gondja Spanyol, Német, Lengyelország ügyeire, de nem Magyarországra. Lobkovitz Venczel sagani herczeg, Zrinyiék rokona, ki az előterjesztő szerepét vitte a kormány részéről, sajátságos, hetyke modorával — „ágy kell a magyaroknak, ideje hogy gőgjük megaláztassék", — csak növelte az elkeseredést. A főurak búcsút sem véve Leopoldtól, a béke ellen tiltakozva, tértek haza.2

) Zrínyi Péter a legszenvedélyesebbek közé tartozott. Természete heves, izgékony volt f) azonfelül ő nem csak az országnak, hanem saját magának, családjának romlását is látta a lemásolt és sok más becses jegyzettel a búvárok közt ritka önzéstelenséggel rendelkezésemre bocsátott, miért is kötelességemnek tartom, a nyilvánosság előtt is legőszintébb köszönetemet kifejezni. A terjedelmes deák nyelven irt czim nélküli-munka, melyet jelentés czimen fogok idézni, hivatalos adatok alapján, talán Leopold számára készült, és az összeesküvésnek összefüggő történetét adja ; az elbeszélés jobbára pártatlan, és —a mint más kútfőkkel való összeve. téséből kitűnik — hü az igazsághoz. Csak azon eseményeknél simított az iró, melyek mutatják, hogy a bécsi udvar, bár a készülő felkelésről tudomással birt, azt fejlődni hagyta, sőt az elégületlenséget elmérgesíté, hogy a rebellisekkel aztán kénye kedve szerint bánhasson. . ') Sagredo velenczei követ csak éjjel mert a Zrínyiekkel találkozni, nehogy magát az udvar szemében compromittálja. Lásd jelentését Ost. Goschichts-Quellen XX. köt. 305—321 11. s) V. ö. C. K. de N.'.latin munkáját,a Nádasdy-Zrinyi-Frangepán perről szóló hivatalos, nyomtatásban is megjelent jelentésnek paraphrasisát, a muzeum kéziratai közt. 287 lat. quart szám alatt. i „Animo quidem alium — irja ajelentés Péterről—atque a fratre diversum, nempe acinace quam ingenio promptior, impetu crebrius quam consilio in arma ferebatur."