Századok – 1867
Pauler Gyula: Zrínyi Péter. (Életrajz.) - 89
94 resztények vesztesége felette csekély volt. A zászlókat Péter Leopoldnak küldé, a horvátok pedig rögtönzött dalokban dicsőiték a fényes hadi tettet '). Ugyanakkor Miklós a Dunánál győzött, egy hónappal később a tatárokat a Muránál megverte, és merész téli hadjáratban az eszéki hidat felégette. Europa szemei a magyar nemzetre, a Zrínyiekre fordultak. Horvátország , Krajna, Styria, melyet ők fedeztek, sértetlen maradt, míg a német hadak gondjaira bízott Morvából, Austriából 100,000 foglyot raboltak a tatárok. Csáktornyára a szász és bajor fejedelmek, a mantuaiés toscánai herczeg, a spanyol és franczia királyok, a pápának elismerő, buzdító levelei érkeztek. A Zrínyieket szóval ; pénzzel segélyezni annyi volt, mint az egész kereszténységnek tenni szolgálatot. Különösen XIV. Lajos király mindenkép kimutatá tiszletetét Zrínyi Miklós iránt, mig Bécsben, a német vezérek győzelmeit fitymálták és midőn Kanizsát, épen a németek lassúsága miatt bevennie nem sikerült, kaptak az alkalmon, s újra Montecuccolit, ellenségét, nevezték ki fővezérré. A török sereg, Kanizsának felmentése után a Muraköz, Ujzrinyvár ellen ment, a vakmerő Zrínyieket megfenyíteni. E pontot megtartani lett volna magyar felfogás szerint a keresztény hadnak feladata. A magyarok szép számmal gyűltek a Murához, köztük Zrínyi Péter is 4000 ember horvát végbeli haddal, azonban látnia kellett, hogy Montecuccoli Ujzrinyvárt, családjuknak vérrel megvédett szemefényét, nemcsak nem támogatja, de minden módon, mint haszontalan pontot feladni törekszik, bátyját mellőzi, öt pedig, midőn a fővezér tudtával jun. 27-én a török sereg oldalába portyázni a Dráván át kelt, cserben hagyta, ugy hogy eredménytelenül kellett visszavonulnia. Mindazon által, midőn Miklós panaszt tenni'Bécsbe készült, a magyar urak közt volt, kik visszahívták. Két nappal később Ujzrinyvárt a török a keresztény sereg szemeláttára a német őrségtől, melyet Montecuccoli Zrinyi emberei helyett beletett, kard csapás nélkül, megvette.— A harcz ezután a Muraközről, melyet a német hadak tatár módra kiéltek, a stájer határok felé huzó| Ortelius Redivivus II. 287. 1. Antler, Memoria de bello hungarico turcico, kézirat, a nemz. muzeumban 1606. lat. 4.