Századok – 1867

Tárczák - 81

85 zés után felszólalt Mátyás Flórián értekező által vitatott nagy régisége ellenében — csak a XV. század végéről, vagy a XVI-dik ele­jéről valónak tart. Ezután Hunfalvy János olvasta fól E r d y János r­tag értekezését „Lipót várának megszállási érmeiről." Ez érmeket érte­kező szerint Schwarzenau, leopoldvári cs. parancsnok verette volna 1705-ben a II. Rákóczi Ferencz hadai által hosszasan ostromlott vár­ban. Á titkár jelenté, hogy Prokesch-Osten törökországi osztrák nagy követ hét csomag igen értékes keleti éremgyűjteményt küldött, magya­rázó szöveg, s egy levél kíséretében, melyben azon nézetét fejezi ki, hogy az európai múzeumok között különösen a magyar volna hivatva keleti éremgyüjteményt szerezni. Ugyancsak a titkár jelenté, hogy Lonovics József felett Ipolyi Arnold, Zádor Győrgy felett Tóth Lőrincz fog az akadémiában emlékbeszédet tartani. — Mit nm einek történetíróink ? Kitűnő történetírónk, Horváth Mihály előfizetést, illetőleg aláirást hirdet kisebb törté­nelmi müvei gyűjteményére. Előfizetési fölhívásából közöljük a következő részleteket: „Harmincz s néhány éve, hogy nemzeti irodalmunk egyik igénytelen munkása vagyok. Ezen évek hosszú során keresztül mindig főleg a hazai történelem, nemzetiségünk e főkincse s disze, a hazaszere­tet e leghatékonyabb dajkája vonta magára figyelmemet s munkásságo­mat. Ennek búvárlatában s földerítésében töltém férfikorom csendben lefolyt legszebb éveit ; ennek tanulmányozásába s kidolgozásába merül­tem el, midőn a vihar szülőföldemről elsodort és számüzöttségbe vetett ; mert a mi itthon a nyugalmas polgárnak legtöbb élvet, hazafiúi köteles­ségeinek lerovására, körülményeihez képest, legjobb alkalmat nyújtott, a bujdosó is csak abból meríthetett némi vigasztalást. Lelkem a távol­ban is szakadatlanul a kedves hazán csüggött ; s mivel jelenének nem örvendheték, múltjában kerestem magam és honfitársaim számára vi­gaszt s némi enyhülést. Istennek hála, a szenvedések kora elmúlt, el mind a hazára, mind magamra nézve : a haza önmagának visszaadatott, én megint szülőföldemen élhetek ; a haza veszélyezett jogait s alkotmá­nyát, én sokáig nélkülözött hazámat nyertük vissza. A hazában újra csendes polgári pálya nyílik számomra ; s ennek kezdetét, mielőtt viszo­nyaim a már künn megkezdett nagyobb müvem folytatását engednék, arra szentelem, hogy az elmúlt hannincz év munkájának eredményeiből azon kisebb dolgozatokat, melyek jobbára folyóiratokban elszórva jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents