Századok – 1867

Pauler Gyula: „Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatiai iratai. (1618-1626)” és „Báthory Gábor fejedelem története”. (Könyvismertetések) - 79

80 teilen Géczynek és magánbosszúnak áldozatjává lett. A végén 28, e korra vonatkozó eddig még kiadatlan, részben igen érdekes okmány van közölve. Szilágyi Sándor azon iróink közé tartozik, kik Szalay nyomán indulva, müveiknek művészi formát adni törekednek, kik nemcsak adatgyűjtők, kiadók, hanem történeti r ók is akarnak lenni ; azonban jelen müvénél nem mosolygott reá a történetírás múzsája. Lelkiismeretesen használta fel a meglevő adatokat, újakat fedezett föl, és felfogását Báthory Gábor jelleméről, hogy a heves ifjú fokonként lett csak zsarnokká, lehetetlen uem osztani ; de nincs megtartva müvében — melyet maga is életrajznak kiván tekintetni — a biographiai forma, mely az eseményeket úgy csoportosítja, hogy mindig és mindenütt a hőssel találkozzunk, és minden eseményt csak azért említ mert ő benne szerepel, vagy mert reá vonatkozik. Helyenként kilép az objectiv keretből is, melyet történetirónak sohasem volna szabad elhagyni. Maga megvallja, hogy Báthoryt sok rágalomtól megtisztítani, némi tekintetben rehabilitálni akarja ; s ezt tenni joga, kötelessége volt, annál is inkább, mert eddig barát, ellenség mind hiányosan fogták fel az ifjú, szenvedélyes fejedelmet: csakhogy Szilágyi S. ügyvéddé lesz, hol birónak kellene lennie ; polemizál, a helyett, hogy Ítéletet mondana. A történetíró nem vádló vagy védő, nem is jury, mely a „bűnös t" vagy „nem bűnöst" kimondja: hanem bíró, mint az angol törvényszékek birái, ki mind a három felett áll, ki resummálja a tényeket, kijelöli a szempontokat, melyből azokat tekinteni kell — és az olvasóra, kinek esze, szive helyén van, bizza a verdict kimondását. A compositio ezen hibáinál azonban csekély véleményem szerint nagyobb hiba a rosz szokás : elbeszélés helyett egész kiterjedésben közlött, részben közönyös, csekély érdekli levelekkel, idézettekkel fárasztani az olvasót. Nem az feladata a történetírásnak : kimutatni, micsoda levelet irt pl. Lónyay Isván Petkynek a hajdulázadásról, mikép beszéli el Sepsei Laczkó Máté Báthory Gábor halálát — hanem mikép történtek ezen ese mények ? Az egyes adatok csak eszközök a czélhoz, a múltnak életteljes képét feltüntetni, és sokszor hét-nyolcz okmány csak arra szolgál, hogy a történetíró egy szót kimondhasson. Hány