Századok – 1867

Nagy Iván: A murányi Venusról 53

53 „adának fejenként szorgalmatos gondviselésemért akkort, „de immár ezután nem tudom mi névvel veszik, stb." És igy tovább folytatja több érdekes események közlését. Főbibája emlékiratunknak az, hogy nem találunk benne évszámot, annak tehát többi történelmi adatainkkal leendő össze egyeztetését, és az illető jegyzetekben évszámokkal való ellátását szükségesnek vélem ; mihez több idő igényeltétvén, addig is míg az egész emlékiratot igy összeállithatandom •), annak előleges ismertetését fölöslegesnek nem tartottam. NAGY IMRE. A murányi Venusról. Os amazonaink egyikének, a híres rimaszécsi Széchy Máriának, — kit udvari költője Murányi Venus czímtt müvében megénekelt, — árnyoldaláról az egykorú — mint mondani szokták — rosz világ nyelve többet suttogott, mint a közönyös utódok. Széchy Mária — mint tudjuk — Széchy Györgynek homonnai Drugeth Máriától született leánya volt. 1627-ben ment férjhez Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek István testvérétől való unoka öcscséhez iktari Bethlen István bihari főispán és váradi kapitányhoz, kitől azonban már 1633-ban özvegyen maradt. A fiatal korban elhalt férjet Gyula-Fejérvárott temeték el, és már a gyász szertartások után a dévai utazás miatt miféle hír csördült vala az emberek között sógorával Zólyomi Dáviddal való viszonyára nézve? írva hagyta önéletírásában Kemény János, (246. lap.) ki e részben hiteles forrásokat emleget. Széchy Máriának második férje rozsályi Kán István volt. De e frigy nem ütött ki üdvösen. És mily botrányosan történt a szakitás ? megirta az egykorú Szalárdy János Siralmas krónikájának 92. lapján. Ez idétt Magyarország felső részében egy délczeg, nagyra ') Úgy tudjuk, t. barátunk e munkában már jól előhaladt, és így nem sokára gazdagítani fogja az eddig ismeretlen, becses magyar emiékiró kiadásával történetirodalmunkat. Örömmel várjuk ! Szerk.