Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

405 czéjét ; továbbá, hogy élelmi tárát nyers és aszaltgyümölcsféle csemegével, istállóját magyar, vagy a török által hozzánkkerült keleti nemesvérü lovakkal szintén a grófné szokta volt ellátni. Szerző szomorú száműzetésének köszönheti irodalmnnk e kötet utolsó, nagyon érdekes czikkét, az „Adalékokat a bécsi békekötés és az azt követett trónválto­zás történeté h-e z." (435—523 11.), mely szintén a „Törté­nelmi Zsebkönyvében látott napvilágot. Tisztelt hazánkfia kül­földön tartózkodása alatt a brüsseli országos levéltárban jatott azon okmányokhoz, melyek az akadémiai „Okmánytárak" Ill-és IV. köteteiben közrebocsátvák, s e czikkben feldolgozva a föl­vett tárgyat sok, ismeretlen részlettel világosítják meg. Rudolf kedélybetegségéről, annyi baj és zavar forrásáról, Mátyás főher­czeg már 1600-ki oct. 18. és 22-én tudósltja Albert főhg német­alföldi kormányzót,írván egyebek közt, hogy Rndolf legtöbb ide­jét szepegésben, aggodalomban és oly gondolatokban tölti, mint­ha őt megölni, a kormánytól elmozdítani szándékoznának ; ha­jigál és dobál maga körül ; nyugodtan sem enni, sem aludni nem tud ; önmaga is megbűvöltnek tartja magát ; ha néha egy óráig csöndes és értelmes, csakhamar ismét megváltozik. Mátyás tehát óhajtja, hogy Albert a többi testvérrel és rokonnal Prágába jön­ne tanácskozás végett : hogyan lehetne ő felségén segíteni ? ne­hogy kárt valljon az uralkodó ház és a kath. vallás. Deczember 16-dikán ugyancsak Albertnek Írja Bécsből, hogy Miksa és Ferdinánd testvéreivel abban állapodott meg, — egyszerre megkérik a kölni érseket, utaznék személyesen a császár­hoz, s belátása szerint fordítana, a mennyire lehet,[a bajos ál­lapoton. Az érsek látogatásának, vagy más okoknak eredménye volt-e ? Rudolf baja enyhülni látszott, de a közügyek ellátása nem nyert jobb fordulatot, s a sérelmek, kivált hazánkban, egyre szaporodtak, míg a türelmét vesztette nemzet Bocskay alatt fegy­vert ragadott. Minőnek látta Mátyás főherczeg a dynastia ügyét, mutatja 1605-ki april 13-kán Albert főherczeghez irt levele, melyben egyebek közt mondja, hogy Magyarország talán már el is veszett, mert a lázadók napról napra erősödnek, s nemcsak Magyarországot hatalmokba ejtik, hanem Ausztriát és a többi

Next

/
Thumbnails
Contents