Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

4U3 azelőtt fenállott törvényszékeket nemcsak czélszerübben szabályozták, hanem újakkal is, minő volt az úriszék, szaporították ; a büntető törvények embertelenségét Lajos méltányosabbakkal váltotta föl, a menedékhelyi jogot korlátolta, a rendőrséget, akkori fejletlenségéhez képest, egynémi ágában figyelem nélkül nem hagyta ; fegyverhatalmát a bandériomokról tett intézkedésével nagyobbította. Az államgazdászat rosz karban volt; a királyi kincstár Károly trónraléptekor kiürülve, az ország jövedelmének forrásai elapasztva, eltékozolva voltak ; 1342-ben tehát a főpapok és zászlós urak tanácsában egészen új pénzügyi és adórendszert alkotott, mely lényegében, noha más alakban, korunkig is fennállt ; a bányák jövedelmét gyarapította ; a Venczel s Otto által elpazarolt koronái jószágokat a kamara részére visszafoglalta ; a kincstár szükségén új módok által is segített. Ö hozta pl. divatba azt is, hogy minden püspök, széke elfoglalásakor bizonyos, elég nagy összeg pénzt tartozott fizetni. Midőn pedig valamelyik püspök meghalt, tüstént lakába küldötte embereit, lefoglaltatá a hagyományt, miből csak annyit adatott ki, mennyi a temetés költségeire kivántaték. A társadalmi életben szintén maradandó nyomokat hagyott a két király uralkodása. A földmivelés nem vön ugyan valami különös lendületet, de a műipar a czéhek behozatala és szabályozása által, s a kereskedés a bécsiek, prágaiak, nürnbergiek, boroszlóiak, velenczeiek, lengyelekkel, Havasalfölddel kötött szerződések által a virágzás jókora fokára emelkedett. A szellemi s erkölcsi élet, noha e kor a tudományoknak nem volt kedvező, némi táplálékot abból szítt, hogy a magyarok, kivált a kik magokat egyházi életre szentelni szándékozának, sűrűbben kezdék látogatni a bolognai egyetemet ; hogy pedig könyebben juthassanak a tudományok birtokába, Lajos Pécsett 1367-ben egyetemet alapított. A művészetet mind a két király buzgón pártolá. Festészeink, szobrászaink akkor már valának. Az építészet a visegrádi és budai palotákban, a kassai ma is fennálló templomban, a Szt.-Adalbert esztergomi kápolnájában stb. jeles müveket alkotott. Az egyházi életnek az Anjouk vallásossága némi elevenséget s Lajos különösen bensőséget is kölcsönzött, példájokat a magyarok is követvén. A magyar,