Századok – 1867
Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391
401 vár megannyi rablófészekké vált. A Szepességet Lóránt és Gergely nrak Szepesvárból, a Dunán túl németújvári Iván, az alvidéken Fektári Joachim és testvére, István bán, stb. hosszában, széltében büntetlenül rablották a vidéket. A királyi tekintély végkép lerontva, a közigazgatás organumai felbomolva, meggyöngülve, a rendes törvény uralma száműzve, az erkölcsök nagy megromlásba süllyedve levén, az általa vagy alatta elvetett mag az ő halála után is évek hosszú során burjánozott, a közélet sok időre szánandó slnlödésben tengett. — E bajok orvoslása végett III. Endre országgyűléseken üdvös törvényeket hozott, azokon kivtil is hasznos intézkedéseket tön, melyeken meglátszott, hogy a jól rendezett Velenczében nyerte ifjúkori neveltetését : de az érdekeikben fenyegetett urak az engedelmességet megtagadván, nyiltan vetélytársához, a gyermek Róbert-Károlyhoz hajoltak, alatta bizton reménylvén tovább is űzhetni törvényszegéseiket. Ha egymaga nem birná őket megfékezni a király, felhatalmazta őt az 1198-ki országgyűlés, szabad legyen neki a külföldre folyamodnia segedelemért, melylyel megtörhesse a bűnösök féktelenségét. Ennyire jutott az ország, ennyire a törvény tisztelete ! Eddig, III. Endréig terjed a czikk. Szerző azután szóba hozza még röviden azon, napjainkban is többek által hol igenlőleg, hol tagadólag vitatott állítást, mely szerint a Crouy-Chanel grófok nemzetségében még létezik az Árpádok férfi sarja. Horváth a tagadókhoz csatlakozik. A hatodik czikk: „Az Anjou-királyok hatását Magyarországra." (351—386 11.) fejtegeti. Megjelent volt a „Tudománytár" IX. kötetében. Az Árpádok korszaka a nemzeti meghonosulás, fejlődés, erősödés korszaka volt, s e belállapotok körül forog jobbára e korszak alatt a nemzet története is. Ennek más színt adott az Anjouk uralkodása. Politikájuk kifelé is annyira hatott, hogy alattok Magyarország történetei európai érdeküekké emelkedtek, Lajos alatt pedig hazánk a szom széd országokra nézve feltételező hatalommá lett, s az ádriai, balti s fekete-tengerig hangzott Lajos fejedelmi parancsa. Mind ez azonban,, az aldunai, s ádria-parti tartományokat kivéve, kevés, mondhatni semmi hasznára sem vált az országnak. Szerző nem tagadja, hogy a két király nagy hatással volt az ország