Századok – 1867
Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391
397 A józanabb gondolkodása nemesek becsülni és védeni kezdék a kereskedőket. A müiparnak, úgy látszik, jobban kedveztek a körülmények. A szerfölötti fényűzés, mely már nemcsak nemesek, hanem gazdagabb polgárok közt is eláradott, hatalmas emelője volt a a kézmüi szorgalomnak A fényűzésről, a Mátyás második menyegzöjén kifejtetten kivül, szerző több példát hoz fel, melyek közül említem Szapolyai István arany-nyaklánczát, mely halála után egy századdal 70,000 frton kelt el Velenczében ; Ujlaky Miklósnak 60,000 aranyra becsült kardját. És a pompaszerető király "1 festészek-, szobrászok-, zománezozók-, arany- s ezüstművesek-, asztalosok-, kőfaragók-, építészeket, sőt kertészet- s földmívclési mestereket is nagy költséggel hozatott be Olaszországból. Az építészet a tökélynek mily fokán állott ő alatta a budai királyi lak egész Európának hirdette. A lábra kapott fényűzés a többi mesterséget sem hagyá alább süllyedni. A hazai műipar találmányai közül említendő e korból a hintó, milyet Mátyás köszvényes állapotában legelső csináltatott. Említésre méltó a harangöntés gyarapodása is, s annak egyik remeke, a beszterczei, ez időben öntött 175 mázsás harang. A földmívelés A harezok dúlásai miatt nem kis csorbát, azonban az azzal foglalkozók polgári állapota kevés változást szenvedett. Az adózások a körülmények szerint majd nagyobbak, majd kisebbek valának. Dunántúl, Szerémben és Erdélyben a kertmívelés is szépen gyarapult, a miben maga Mátyás serkentő példával ment elől. A fényűzés maga után vonta az érezbányák szorgalmas mívelését is. Erdélyben kőbányák is munkáltattak, melyekből fehér és veres márvány, alabástrom és jeles kristály hozaték napvilágra. Kereskedésünk Mátyás halála után egyre hanyatlott, míg végre a török hódoltatás azt csak néhány felvidéki városba szorította. Szerző végig vezetve az olvasót e korszak müipara s kereskedése történelmén, befejezésül azon akadályokat tárgyalja, melyek a müipart és kereskedést megnehezítették : de tárgyalja azon értelmi s erkölcsi előnyöket is, melyeket e foglalkodás a nemzetre árasztott. Hosszasabban, mint e füzetek oeconomiája engedné, vázol-Századok 27