Századok – 1867

Gyárfás Isván: A tárnokvölgyi ütközet és a hún-seythák temetkezési módja 353

366 két mértföldnyiről is meglátszottak, a szerint a mint azoknak őseik szoktak csoportokban temetkezni." Ily kőszobrok honunkban is voltak, a mit igazol Kézai s Turóczy, midőn az elesett hún vezérekről irják, hogy sirjaik fölé kőszobrok emeltettek; igazolják ezt fenmaradt törvényeink is,melyek közt, mivel a régi húnok s magyarok ily kőhalmok- s szobroknál szoktak őseik felett áldozni, Sz.-Lászlól.k.22. fejezete szerint következő törvény hozatott : „a ki pogány szokás szerint kútaknál, fák, források, kövek mellett áldozik, bűnét ökörrel váltsa meg." 1222-ben a mongolok elől Jónás kún király vezérlete alatt m. Ducas János görög császárhoz tízezer kán menekült, kik részint Thraciában és Macedóniában, részint Phrygiában nyertek lakhelyet. „Jónás király meghalván, mivel megkeresztelve nem volt, Konstantinápolyban a város falain kivül temettetett el egy igen magas dombon, s8 fegyverhordozó függesztetett fel jobb és balfelől, s igy haltak meg önkénytesen, s 26 eleven ló hasonlóképen fölfüggesztetett ott." (Leibnitii Access, histor. Hannover. 1700. 4.1. 578. in Chronico Alberici.) 1254-ben IX. vagy Szt.-Lajos franczia király a keresztes hadakkal Palaestinában Oaesareat megvévén, ide hozzá egy előkelő kún-lovag érkezett, kinek előadása után, a király udvarvarnoka, egyszersmind élet- és történetirója Jean de Joinville a kún temetkezésről következőket jegyzette föl : „Ezen Coucy ncvü lovag nagy és csuda dolgot beszélt a királynak. Elmondá, hogy a kúnok királya országában meghalt egy nagy birtokú föur s fejedelem, kinek a földben igen széles és nagy sirgödröt ástak, s a holttest egy fényesen elkészített s felékesített emelvényre helyeztetvén,— azt tették, hogy vele együtt a legszebb lova s egy szolgája, mind az ember, mind a ló élve, a sírba leszállittattak. Hozzá tette, hogy a szolga, mielőtt a sírba lépett volna, a jelenlévő királytól és más főemberektől búcsút vett ; kinek a király sok aranyat és ezüstöt adott ajándékba, melyet annak, pólyába betakarva, nyakába kötöttek, s kivel megigértette a király, hogy aranyát és ezüstjét a másvilágon vissza fogja adni, s ezt meg is ígérte. Ezután a király, egy az ő első királyukhoz irt levelet adott át neki, melyben annak jelentette, hogy ezen ember becsületes és igen jó életű volt, és őt híven szolgálta, minélfogva esedezik nála, hogy őt