Századok – 1867

Ráth Károly: Az alkudozások kezdete Bocskay Istvánnal az 1605-ik év nyarán 317

323 A beszélgetést Katanóczy István hirnök belépése félbeszakitá, a ki Trencsény megvételének hirét hozta meg. A fejedelem őt kihallgatván, miután egyéb hozzáintézett kérdésekre — mint például a császári sereg hadállására néz ve — válaszolt, elbocsátá. De Turzóval sem folytatta a beszédet, okúi adván, hogy őt most abban az ebéd akadályozza, a melyre meghívta őket. A következő napon, július 5-kén, már korán reggel Turzót egyedül, magához hivatta. Elfogadás után tüstént leülteté, s panaszolá, hogy az éjjel köszvénye miatt keveset alhatott : de annál többet gondolkodott ^a Turzó által tegnap előterjesztett dolgok fölött. Értekezletök igen soká tartott, melyet itt most csak legfőbb vonásaiban adandók elé, nem sokára az egészet sajtó alá bocsátván. A fejedelem válasza röviden összevonva a következő volt : ő nem vala okozója ezen háborúságnak ; ő most is a legnagyobb tisztelettel viseltetik a háromszor megkoronázott király irányában, s kész mielőbb méltányos feltételek alatt békét kötni, s a mostani bajoknak véget vetni. Erre Turzó csodálko. zását fejezé ki, hogy miért nem fogadta hát el a magyar nagyok követeit? miért tartóztatja Kassán Forgács Zsigmond és Pogrányi Benedek kir. biztosokat ? s miért nem folyamodik a királyhoz ? A fejedelem ezekre szépen megfelelvén, — különösen az utolsó kérdésre azt válaszolta, hogy nem tanácsos ily esetekben az udvarral levelezni : mert könnyen úgy járhatna, mint I. és II. János király, kiknek bizalmas hangon irt leveleit, hogy a törökök előtt gyanúba hozzák őket, ezeknek elárulták és bemutatták. Turzó mindezek ellenében ügyesen védte az udvart, olyakat is mondván, a miket tán maga sem hitt. A többek között, hogy a királynak hatalmában állana, ha akarná, a mozgalmat fegyverrel is lecsillapítani : de veleszületett kegyelmességénéi fogva, a keresztyénvér ontását — mint legkeresztyénebb fejedelem — kerülni akarván, békés úton óhajtaná a bajt megorvosolni. Az értekezlet folyamában Bocskay azt is fölemlité, hogy ha ö neki a prágai kormány részéről teljhatalom adatnék : igen előnyös békét tudna kötni az udvar részére a törökkel. Turzó ezen ajánlatot Írásban kérte kiadatni, a mit azonban a fejedelem» az előbb felhozott okoknál fogva, teljesíteni vonakodott. Nagyon kár, hogy Turzó Bocskay ajánlatát az udvarnál nem gondolván érvényesíthetni, olyan könnyen elejtette ; holott