Századok – 1867
Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 291
295 lármát titö, komoly, kevés-szavú, inkább tettre, mint beszédre kész nép voltanak. Családi erényeik közül, melyeket szerző szintén kiemel, csak az egynejüséget említem. De ily kedvező jellemvonások mellett nincsen elhallgatva erkölcseik árnyoldala sem. A földmivelést és szorgalmat megvetvén, dologtalan életökben csak harcz, boszúállás vagy martalék volt tárgya kivánataiknak. Nem egészen költött azon vád, melylyel külföldi írók őket terhelik,hogy kegyetlenek, rablók és pénzszomjasok valának, mi több nemtelen indulatot fejtett ki szíveikben. Nem hallgathatni el azt sem,hogy erkölcseiket részegséggel, káromkodás-, szitkozódással szennyezték be. A mit szerző imigy egyes vonásokban felmutatott nemzetünk polgári s erkölcsi műveltségéből, azt egy képbe így olvasztotta össze : „A magyar nép, ámbár épen nem szerencsétlen lelkülettel áldatott meg az anyatermészettől, s oly vadnak sem mondható, mint néhány külírók által festetett, mégis valóban nyers, szilaj, műveletlen vala. Költözködései, a szinte műveletlen népekkel való közlekedése és szűnetlen hadi kalandjai alatt elveszté természeti egyszerűségét és szelídségét, mielőtt a polgárisodásban előhaladott volna,- a harczok szelleme, az idegen vagyonhoz könnyű jutás a nemesebb emberiséget keblében kicsirázni nem engedé. A polgári műveltség egy arányban járt az erkölcsivel. Alkotmányjok még fejletlen s csak vázlata volt a társasági rendezkedésnek. A szorgalommal együtt, mely alapja a polgárisodásnak, hiányzott a polgári osztály, hiányzottak a valódi polgári erények. — Ezeket s velők együtt a műveltséget csak később s a többi körülmények közt leginkább az új vallás malasztjai terjesztették szét közöttük ; s mondhatni, kevés nemzetben okozott a keresztény vallás oly szembeszökő változásokat, mint minőt a magyarban szemlélünk. Másutt ez többnyire gyakorlatban találta a földmivelést, haladásban a műveltség egyéb ágait. De itt a legszebb s termékenyebb rónákon és völgyekben kezdete is alig mutatkozott a főldmivelésnek. Ennek átalános elterjedése első áldása volt a keresztény vallásnak polgári s culturai tekintetben ; ennek jótékony hatása által taníttatott e nép hazájában honos lenni, a kalandokkal fölhagyni, s a vadászat- és halászatot, melyek eddig jó s csaknem egyedüli foglalkodásai valának, fóldmíveléssel s müszorgalommal cse-