Századok – 1867

Lehoczky Tivadar: Történeti kalászok I-IV. 279

280 lexit Mundum ut et filium unigenitum daret, ut omnis qui credit in eum, non pereat, sed habeat vitám aeternam." A szentmiklósi uradalmat Beregmegyében, mely a munkácsival egyesítetvén, most a gróf Schönborn-Buchheim család birtokában van : már a XV. században a Telegdi-család birta, sőt az építette a podheringi, valamint az ebhez sokban hasonló szt.miklósi ódonszerü kastélyt is,a mint az ennek balszárnyán levő magas falába helyzeti következő felirat maiglan is igazolja : „ D. C. IOANNES TELEGDI. ANNO 14—4." E kastélyban 1839 ben, anuak kijavítása alkalmával, az emeleten egy csekély-terjedelmű fülkében női csontváz, álló helyzetben, s egy másik titkos folyosóban egy férfi befalazva találtatott, melyeknek történetét a legsűrűbb homály fedi. Szent-Miklós most egyszerű orosz falu a Galiczia felé vezető útvonalon, egy órajárásnyira Munkácstól ; hajdan azonban mező-város (oppidum) volt, a mint ez az 1584-ben Telegdi Mihály é6 később 1650-ben Telegdi István és Lónyai Zsigmond javára kelt beigtatási okmányokból kitetszik, hol a III. Ferdinánd által kiadott adományozási-levéllel összefüggöleg oppidumnak mondatik. Egy másik 1650-ben kelt okmány szerint Várdai Kata, Nyári Pál özvegye, és Telegdi Anna,Nyári István neje, s fia Nyáry Ferencz, egy szentmiklósi telket Baán Balázsnak 300 frtban átadnak. Ez időtől fogva a Telegdi-család okmányilag elő nem fordul ; sőt 1668 ban birtokosúl már Eszterházy Mária, Drugeth György özvegye említtetik azon vizsgálatban, mely Lorántfi Zsuzsánna munkácsi várurnő ellen kiküldött királyi emberek által tétetett a Szent-Miklóshoz tartozó podheringi, szentmiklósi és repedei malmok felégetése és a repedei vashámor elpusztítása iránt. II. A beregmegyei orosz nép Rákóczi mellett tüntet 1738-ban. Történelmileg tudva van, hogy 1703-ban, midőn II. Rákóczi Ferencz Lengyelföldről Magyarország felé, a Tisza körül zajongó és összesereglett elégedetlenek meghívása következtében megindult : a Galiczia határszélén Esze Tamás és Kis Albert vezérlete alatt tanyázott fölkelők legnagyobb része Rákóczi bereg-