Századok – 1867

Horváth Mihály: Szent-István első összeköttetései az egyetemes keresztyén egyházzal 18

25 Sz. Péter székének hódoló független metropoliták alatt, anémet fenhatóságtól független egyházakat alapítsanak meg. Egy olyatén államcsalád eszméje, melyben a római sz. szék a császárok befolyása nélkül intézkedhessék, s a független fejedelmekre tá maszkodva, a császárok ellenében is sükeresebben fentarthassa a maga főpásztori tekintélyét, már több pápa szemei előtt megvillant. Némely kitűnő tehetségű egyházi férfiak épen ezen korban is sokat foglalkodának azon gondolattal, miként vethetnének gátot a német császárok uralomvágyának a szláv népek fölött, melyeket a keresztény vallás terjesztésének ürügye alatt megigázni óhajtának. Sz. Adalbert, mióta prágai püspökségéről lemondott, részben legalább, ezen okból ment téríteni a poroszok közé. Sz. Romuald és Brúnó, kikről még szólandunk, kivált ezért törekvőnek a szláv népeket a német egyház befolyásának mellőztével megtérít eni ; ezért pártolák a lengyel Chrobri Boleszlávnak, szintúgy mint Istvánnak, függetlenségi tigyekezeteit. De mindezeknél most egy hatalmasabb lángész fogta fel ezen eszmét, s ügyekezett azt termékeny szellemének minden hatalmával és fortélyosságával érvényre is emelni. Ezen egyéniség maga a íranczia származású G-erbert vala, ki a 999-ki april elejétől fogva II. Sylvester név alatt tilt Sz. Péter székében. Korának ezen kétségkivül nemcsak legtudósabb férfia, de egyszersmind legnagyobb szelleme, a X-dik század első felében, a frank királyok birodalmában, alrendti, ismeretlen 'szüléktől származott. Sz. Gerald aurillaci klastromának iskolájában a kor divatos tudományaiban kiképeztetvén, ugyanott szerzetes ruhát öltött. 967-ben Borell, barcellonai márkgróf az ifjú szerzetest Spanyolországba vitte magával, hol aztán tudásvágyának egészen új pálya nyilt meg. 0 nemcsak azon ismereteket gyorsan eltulajdonítá magának, melyeket ott Hattó vichi püspök hires iskolája nyújthatott : hanem az arab tudományosság titkaiba is hamar behatott. A szám- és földtanban, a mathematikában és csillagászatban nemcsak az arabok legtöbb ismereteit elsajátitá ; hanem lángesze a görögök mathematikájának már elébb Boethiusból és Bedából ismert eredményeit is kapcsolatba hozta az arab számjegyrendszerrel. Ezen arab számjegyeket aztán csakugyan ő hozta divatba is a többi Európában. 970 ben ugyanazon márkgróf s Hattó püspök kíséretében Kómába ment,