Századok – 1867

Haan Lajos: Békésvármegye főispánjai 272

mo ki, mint a Zápolyák hive, a csabai vár ostrománál 1556-ban életét vesztette. (L. Pray epistolae procerum III. 90.) 1543. esz t. Eperjesi Pathóczy Ferenez, békésmegyei fi. Született Alsó-Eperjesen, mely most Eigyós szomszédjában fekvő puszta, s bol a családnak a XVI. században várként megerősített kastélya volt. A belháborákban Ferenez hol a Zápolyák, hol Ferdinánd részére hajolt. Ez volt oka, hogy Martinuzzi őt Gyulavárában elfogatta és Nagy-Váradra vitette, honnan azonban csakhamar kiszabadult s a gyulai várőrséggel ő is részt vett Lippa ostromában 1551-ben. Már a következő évben alkudozásokba bocsátkozott a gyulai vár átadása iránt Ferdinánddal, s ágy látszik,hogy azt valósággal át is adta. (Pető Gergely cron. 259.1.) De, mint ingatag ember, csakhamar elveszté Ferdinánd kegyét, minélfogva ez őt 1556-ban jószágvesztéssel büntette. Forgács Ferenez úgy emlékezik róla, mint dúsgazdag úrról. Az ő idejében volt a gyulai várnak kapitánya Eálnássy Ferenez, kit Nagy Iván I. 174 említ. 1556—1559. Mágóesi Gáspár. Ezen nevezetes férfiú családi nevét kapta Mágócstól, mely most Orosháza mellett fekvő puszta, a hol, az 1560 efzt. összeirás szerint harmincz kapúból álló birtoka volt. Hogy e megyének volt fia, mutatja Veranchichnak 1558 eszt. april 18. kelt levele, melyben, miután arról értesült, hogy Gáspár a gyulai várkapitányságot letenni szándékszik, csudálkozását fejezi ki a fölött: miképen unhatta meg Gáspár szülőföldjét? Téved ennélfogva Nagy Iván, midőn a Mágócsiak családi nevét a baranyamegyei Mágóca helységtől származtatja. Gáspár kitartó hive lévén Ferdinándnak, mindjárt kapitánysága első évében a gyulai vár szomszédjában létezett csabai és megyeri várakat lerontotta, mint melyekbe a Zápolyapártbéliek befészkelték volt magokat. Nagy pártfogója volt ötovábbá, mint tudatik, a reformatiónak. Az? ő védelme alatt ter, jedt el e vidéken a megújított vallás, és felvirágzott a Gyulán létezett protestáns főiskola. De egyszersmind az ő korában kezdte magát befészkelni e tájon a török. Már 1557. eszt. felszólította őt Ali, budai főparancsnok, hogy a gyulai várat a török részérebizonyos föltételek alatt adja föl ; de erre Gáspár nem mel vála szolt. Miután ez nem használt, a következő évben elkezdett a török Gyula-Varsándon, Gyula tőszomszédságában, sánezokat Századok. 19