Századok – 1867

Haan Lajos: Békésvármegye főispánjai 272

Békésvármegye főispánjai. Azon megyék közt, melyeket első királyunk állított, Ver bőczi hármas törvénykönyve szerint, találjuk Békést is. M4nt ilyennek, kétségen kivtil, elejétől fogva voltak főispánjai Azonban, alig van megye, melynek főispánjait annyira bajos volna szakadatlan rendben kimutatni, mint ennek. A megye levéltára csak a reincorporatióval, vagyis az 1715-dik évvel kezdődik. Ebben tehát a XVIII. század előtti főispánoknak nyoma sincs. Az egyes birtokos családok, melyek hajdan a megye területén virágoztak, s melyeknek levéltárai tán némi részben felvilágosítást adhatnának : a török világban innen mind elpusztúltak, s nagyrészt kihaltak ; az olyanok pedig, melyek más, szomszéd megyék területén máig is léteznek, a hosszas belháborúk alatt nagyobbrészt elvesztették családi levéltáraikat. E szerint a történetbúvár jóformán csupán könyvekre lévén utalva, a főispánok csakis hézagosan sorolhatók elő. A XVI. század előtt Békésnek főispánjai többnyire a megyén kivül laktak. Némelyek egyidejűleg több megyében is viseltek főispánságot, vagy a főispánság mellett más, részint országos, részint udvari hivatalt. Ilyenkor a vármegye kormányzata alispánokra volt bizva. Változást szenvedett ez a XVI. században. Mert, miután 1552-ben Gyula vára, ezen egész vidéknek kulcsa, I. Ferdinánd kezére került, de azért folyvást a Zápolya, pártbeliek nyugtalanitásainak volt kitéve ; s miután tartani lehetett attól, hogy a mindinkább közeledő török maholnap e megye területére is beüt : jónak látta Ferdinand, védelmi tekintetből, a gyulai vár kapitányaira ruházni a főispánságot, és így a védelmet és az igazságszolgáltatást egy személyben összpontosítani. Ennélfogva a XVI. század derekától egész Gyulaváráuak