Századok – 1867

Pesty Frigyes: Temesvár mint kősziklán fekvő fellegvár 196

199 iiyeit és vizzuhatagjait elénk tünteti : az éjszaki sark havasi világát a német középhegységek jelleméhez igyekszik közelíteni. Mindenütt szelidítés, mérséklés. Svájcznak természetét ezer meg ezer festőszem bámulta már, de a rajzok különféle korban különfélék voltak : míg a régibb korban annak nagyszerű emelkedettsége, kalandos vadonsága tükröződött vissza a festészek vásznáról, e század elejétől fogva a tájkép szelidítését, a havasok leszorítását eszközölte az izlés. Pedig a természet századokon át változatlanúl ugyanaz maradt ! Ezen mívelődés-történeti jelenségekre kellett gondolnom, midőn a magyar udvari tisztviselő leírását olvastam Temesvár vidékéről. Az 1551. év eseményeinek ismertetője egy az irodalomba átfordított tájfestő, ki mint ilyen korának Ízlésével tökéletes öszhangzásban van, kinek tájképi szeme hasonló azon festészekéhez, kiknek müvei a fenebbi sorokban jellemeztettek. Â hol a királyi tisztviselő azon néhány hét történeteit előadja : ott a kortárs józan fölfogását, s az igazság szeretetét fel lehet ismerni. A valóságtól csak akkor tér el, midőn tájfestővé lesz, midőn Temesvárt sziklavárrá emeli, sziklába fúrt forrásokkal, cisternákkal, tövében fekvő váraljjal. Nem hamisítási szándok forgott tehát nála fenn, — ő csak a tájéki szépségről való izlés azon hatása alatt irt, mely korát jellemezte. PESTY FRIGYES