Századok – 1867

Pesty Frigyes: Temesvár mint kősziklán fekvő fellegvár 196

Temesvár, mint kősziklán fekvő fellegvár. A Horváth Mihály által, még Hatvani név alatt, kiadott brüsseli okmánytár második kötetében egy királyi udvari tisztviselő elbeszélését lehet olvasni, az 1651. év augustus hó utolsó harmadában, september 11-ig, Erdélyben és Magyarországban történtekről. Elbeszéli nevezetesen a Castaldotól Erdélyből vett azon örömhírt, mely szerint ő Petrovics Péterrel a Temesvár és Becskerek átadása iránti szerződést megkötötte, és hogy ennélfogva Ferdinand király seregei ezen fontos két várat meg is szállották. Az elbeszélő, bogy ez újdon szerzett váraknak és vidékeiknek minőségéről fogalmat adjon, szükségesnek találta, hogy azoknak némi leirását adja. Ennélfogva elmondja, hogy Temesvár (vagy mint közlő írja : Tomaschwar) róna mezőségen, kemény kősziklán épült, és már magában a természet által bevehetetlen erősséggé tétetett ; a vár belsejében hosszas és mély ásás után a kemény kősziklában jó forrásvizet találtak, mellette jó cisternák is vannak, melyek ritkán szenvednek vizi fogyatkozást. A „Tomisch" (Temes) folyó a vár mellett hömpölygeti bő vizeit, és a vár erősségét nem-kissé emeli. Közvetlen a vár aljában (gleich unden am Schloss ligt das Stetl) fekszik a város, mely 2000 házból áll, népes, és elég szépen épült. Báthory tart itt 2000 huszárt. A mi ezen jelentésben feltűnik, kétségkivül nem egyéb, mint Temesvár fekvésének oly leírása, mintha valamely kárpátaljai, vagy erdélyi fellegvár volna. A legkezdetlegesebb tudomásba ütközik azon állítás, hogy Temesvár kősziklán épült. Temesvár vidéke híres a maga szép lapályáról, ismeretes volt hajdani vizgazdag környékéről, mely hadi biztosságának egyik leg-