Századok – 1867
P. Szathmáry Károly: A nagy-enyedi ref. főiskola költörténete 1662-től 1704-ig 177
181 fej-adóra, a felülről kiszabott adómennyiség kivetés-módjára, vagy a káromkodásra vonatkozókat nem sorozzuk ide. Az 1700-ki országgyűlés az egyetlen, mely az ősi gravaminalis politika terére mer lépni, Vas Györgyöt Bécsbe küldvén a nemzet sérelmei orvoslását eszközleni, ki hogy valami jót hozott volna, nem jegyzi fel a történet. Ily szendergő állapotban találta Erdélyt az 1703-ban kitört Rákóczi Ferencz-féle szabadságharcz. A „Recrudescunt ..t t Magyarország lakóit izgatott, mondhatni elkeseredett forradalomra hajlandó hangulatban találá. Erdélyben különbözők voltak a körülmények. Itt Rabutin (Graf v. Bussy), az ügyes, és hajthatlan keménységű férfiú volt a vezénylő tábornok, ki 6000 válogatott német haddal rendelkezett, és a forradalom elharapózását .valószínűleg meg tudta volua gátolni (?) ha a bécsi haditanács rendeletei által nem.zsibbasztatik. Ez utóbbi azonban nem engedte meg, hogy egész seregével kimenjen Szathmárhoz, Rákóczi gyakorlatlan hadai szétszórására, és csakis annyit engedményezett, hogy Glöckelsperg tábornokot hétszáz lovassal oda küldhesse, a minek eredménye lőn, hogy Szathmár és Glöckelsperg Rákóczi kezébe jutottak., Rabutine miatt nem jött zavarba. S z e b e n t minden esetlegre elkészíti, a guberniumot, a főnemességet beparancsolja,, és Rákóczit általok lázadónak nyilvánítatja. ') Dévát, Kolozsvárt,Bethlent, Szamos-Új v árt, Görgény t, Kővárt, Somlyót, szóval az ország minden védhelyét német és magyar helyőrséggel, élelemmel ellátja, és megerősíteti, kemény rendeletet küldvén a nemességre, hogy a ki életét és vagyonát szereti, német-örségü várba vonuljon, különben mindenét felprédáitatja. A guberniummal is könnyen bánik el. Miután az adót nem lehet s nem is tanácsos az országon felhajtani, de a katonának mégis pénz kell:.100,000 forintot vet a főnemességre, s az ezt ') Szoben, 2-ik augustus, 1704. A főtanodat tört. levéltár 46-ik számú eredeti okmánya szerint.