Századok – 1867
Gr. Mikó Imre: Elnöki beszéde a Történeti Társulat 1867. július 2-diki választmányi ülésén 12
lő gyen érdeme elismerve, fáradsága jutalmazva, neve becsült, személye kitüntetett ; ellenben a kik történeteinkbe felszívódott előítéletek, történeti alap nélküli hagyományok, mesék, önbálványozásra vezető regék kedvelői, utánirói, — hitelre ne találjanak. Szükség továbbá, hogy történeteinket nem elszigetelten, hanem a szomszéd népekével kapcsolatosan írjuk meg ; különben egyoldalúságba esünk. Helyzetünk és-erőnk túlbecsülését, a nemzeti elfogultságot kerüljük ; ennek levetkőzése nélkül politikai állásunkat soha nem fogjuk fel helyes nézpontból. Mint együtt élünk a birodalom és Európa népeivel : ugy egy eknek kell elismernünk a jóllét és műveltség, a jog és szabadság, a népek és emberiség érdekeit. Egyesületünkalakulási czéljáról is kell egy két szót szólnom. Ez szintén a magyar történetírás magasb színvonalra emelkedését jelzi. A mult században tudomány-szerető egyének a köz- és magán-levéltárakat átbúvárolván, gazdag történelmi anyagot gyűjtöttek össze ; egy-kettő nyomtatásban is kiadta. Századunkban a Magyar Tudományos Akadémia megalakulván, történelmi osztálya önállóan miveli e tudományágat. Nem rég történelmi bizottságot alakított, ennek feladatául tűzve : régi kéziratok és új szerkesztmények kiadását. Mindenik szükséget pótolt, de ama szükséget nem elégítik ki, a végczélnak teljesen nem felelnek meg. Tovább kell mennünk. Szélesebb körben szerezni a tudománynak mivelőket : a levéltárak ismerői, buvárlói közt, azon szerényebb körökben, melyek, a nélkül, hogy a tudós névre tartanának igényt, a nélkül, hogy az Akadémia figyelmét jeles munkáikkal magukra vonni idejök vagy becsvágyuk volna, mint kedvelői a tudománynak, annak egy vagy más ágával, vagy csak egy részletével foglalkoznak, — egyik vagy másik megye, város avagy község, egyik és másik család levéltára kincseit, városok) községek, vagy csak családok történeteit ismerik, vagy azokhoz, s így az összes haza történeteihez is, adalékokat nyújtani képesek. Gondoskodnunk kell, hogy szaktudós hazánkfiai által a történetnyomozás érdekében utazásokat, méréseket, helyfelvételeket, oklevél-másolásokat lehessen eszközöltetni ; igyekeznünk kell jutalmakat tűzni, jeles munkákat díjazni, a tehetséget serkenteni. Továbbá meg kell nyernünk a hazai történelem összes kedvelőinek részvétét, erkölcsi és anyagi támogatását,