Századok – 1867

Thaly Kálmán: Bottyán tábornok haláláról s temető-helyéről 167

169 míg lovasságát a ráczokra alábocsátá, maga gyalogságával — betegsége miatt is — bátramaradt, a Budáról és Pestről ki-kicsapó császáriak ellen a Zagyva és Tarna-vonalt védve ; a jász-berényieknek csakugyan szent-lörincz-kátai táborából adja ki 1709. sept. 9-kén felhatalmazó-levelét. ') Kolinovics azonban ekkép csak Bottyán halálozása helyét határozza meg, idejét nem. Spangár krónikája viszont, míg a helyet nem említi, az időt valamivel közelebbről jelöli meg .• „Vak-Bottyán az idén (1709), minekutánna Érsek-Újvárból kimenvén, Lengyelország felé (?) indáit volna : a hegyek alatt, (Mátra?) borszüretnekidején pestisben meghal. a

) BorszUretnek idején : tehát september végén ; ez áll, — csakhogy nem elég pontos megjelölés. Pestisben ? Ez már más kérdés ; mert bár igaz, hogy azon időben e ragadovány nagy mérvben dühöngött Rákóczi táboraiban, de a jobban értesült Kolinovics Bottyán halálának közvetlen okáúl világosan agyvelőgyulladást (repentina correptus phrenesi) említ,—és nincs semmi okunk állítását kétségbe vonni. Kovács János krónikája3

) Bottyán haláláról csak mint 1709 őszén történtről emlékezik, a pozsonyi névtelen labancz napló irója pedig nagy későn, csak oct. 23-án értesül arról : „Vak-Bottyánt és Bertóthyt hirdetik, hogy megholtak." 4

) Ez utóbbiakból tehát semmi újat sem tanulhatunk. A Nagy Iván gyűjteményében levő nógrádi levélből már többet : mert e sept. 2 8-á n kelt tudósításban Bottyán generális már h o 1 tnak említtetik. „Néha i"-nak irja a tábornokot — természetesen — Bercsényinek Tornaiján 1709. oct. l-jén és 2-kán Bottyán özvegye részére kiadott kétrendbeli oltalomlevele is 5), sőt az egyik^ boldogúlt férje elhúnytának napjáról is beszél : („a die o b i t u s dicti olim Domini et Mariti sui computando,") de a napot mégsem nevezi meg,a halálozási és temető-helyet épen nem. Kölönben Bercsényi még sept. 23-ról tudtúl adj a Károlyinak Bottyán fekvő-beteg voltát, a kiről másnap, sept. 24-kén Tor') Eredetije Jász-Berény városa levéltárában. ') Spangár Andás : „Magyar Krónika." Kassa, 1738. ') Kovács János: „Magyar Krónika." Pozsony, 1742. ') Kézirat a nemz. múzeumban. Hung. quart. 64. s) Eredetije mindkettőnek a b. Palocsay-levéltárban, Századok jo