Századok – 1867

Szabó Károly: Huszár Gál életéről és nyomdájáról 146

157 Huszár Gál komjáthi papságát irodalmunkban legelsőben Révész Imre emiitette föl, idézve Bornemisza Péter Postillájának Semptén 1574.4r. nyomtatottmásodik kötetéből, a 664-dik levél­ről, azt a helyet, melyben Bornemisza leirja egy magát ördög • által kísértettnek hitt asszony halálának esetét, oldalnyom atban ezen jegyzettel : „Comiatin, Huszár Gal előtt történt" '). Éz adatból s más adatok egybevetéséből nagyon valószintinek tartja Révész Imre, hogy Huszár Gál komjáthi papsága 1570 tájára, tehát oly időpontra esik, a mely után az ő életének többé semmi nyoma, s igy meglehet, ugy mond, hogy hamvai épen a kom­játhi földben nyugosznak 2). Ugyancsak 1570 tájára teszi Huszár Gál komjáthi papságát Klanicza Márton, előbb rima-brezói, utóbb maglódi s végre kövii evang.papis, kiaGömör, Liptó, Árva, Trencsény, Nyitra, Pozsony, Bars, Turócz, Zólyom, Nagy- és Kis-Hont vármegyékben létezett ágostai hitvallású egyházak történelmét ámult század végén, hi­vatalos irományokat s levéltári adatokat is használva, állította egybe, ki is Komjáthiról és Huszár Gálról ezt jegyzette föl. „Kom­játhinak, a Forgács család birtokának, mielőtt Calvin tudomá­nyát bevette, a XVI- dik században sok esztendeig lutheránus egy­háza volt, mely különösen Nagyságos Forgács István úr és neje jótékonyságának örvendezett 1570-ben. Huszár Gál adott alkal­mat a lakosoknak a másik vallás elfogadására, jóllehet Bornem­isza püspök előtt mindig tettette, hogy ő igazi követője Luthernek, kit a calvinisták nem szeretnek. Mily bántalmakat kellett szen­vednie Forgács Ferencz püspöktől, nem tartozik ide elbeszélni3)." ') Czíme : „Masic Roszs az Evangeliomokboles azEpistolakbol való tanvsa­gokuac. Mellyeket az KeresztyéneknecGyülekezetibeszoktac prédikálni minden ünnepnap. Kit az Wr Jesusnac lelke által az együgyű keresztyeneknec iduös­seges epületyekre, ira Bornemisza Peter. — Költ Sempteröl : 1574." 4r. 718 levél. Elöl: czímlap, ajánlás Alsó-Lindvai László zalai főispánnak és főlovász­mesternek (latinul) és nejének Somi Borbálának (magyarul), mindegyik Semp­tén 1574. július 25-dikén kelve, 12 számozatlan levél. Végén: „Nyomtatott Sempten, Szent Jacab haunac XXV. napian : Ennyi esztendpbe M. D. LXXIIII. Kiből diczértessec az Wr Istennec neue : Amen." — Teljes példányai a magyar Akadémia és a debreczeni ref. collegium könyvtárában. *) Protestáns Lap 1862. 106—106.1. 3) Martini Klanicza Fata Aug. Conf. Ecclesiarum. Közölve Fabó And-

Next

/
Thumbnails
Contents