A Századok Név-és Tárgymutatója – 1867-1876

VI volt az ugyanazon tárgyról szóló szétszórt czédulákat a legalkalmasabb helyre (czímszó alá) összpontosítani. Például az »Emigratio Törökországban« két czímszó alatt volt Naményi beosztása szerint. »Emigratio« és »Törökországban« alatt, ezeket egyesítettük. Vagy például külön czímszó alatt volt »Szláv« és Szlávok«. Ebben az esetben a kettőt egyesítettük »Szláv« alatt s zárójelbe odatettük kiegészítő értelmezésül a »Szlávok« megjelölést is stb. Nehézségeket okozott Naményi módszerének az a tulajdonsága is, hogy az oklevelekben előforduló neveket az oklevél helyesírása szerint vette fel czímszók gyanánt, másrészt a zavart növelte a hatvanas és hetvenes évek meg nem szilárdult helyesírása is. így például a Széchy-család tagjai következő czímszók alá voltak elrejtve : Széchy, Szécsi, Zeechi, Zécs és például »Joannes de Zech« a János czímszó alatt. Ezeket is természetesen a családoknak a mai genealógiától elfogadott gyakorlata és a mai helyesírás szerint egyesítettük egy czímszó alá. Azon esetben, hol teljesen azonos volt több czédulán a czímszó, illetőleg a tartalom, és csakis az évfolyam és a lapszám különbözött, helytakarítás szempontjából egy czédulára írtuk át a többi anyagát és az így megtakarított pár ezer czédulát félretettük. A hasonló vagy teljesen egyhangzású, de más és más fogalmakat jelölő szavak beosztása következőleg történt. Legelőbb a természetalkotta tárgyakat vettük fel, például : folyókat, hegyeket, patakokat, utána a politikai vagy kulturális képződményeket, például : birtok, község, puszta, vár, város, vármegye stb. Ezek után törzs, nemzetség, ág, család, családtag és személynév következett. Igen sokszor minden jelölés nélkül találtuk a czímszót s ilyenkor a kötetek alapján iparkodtunk a szükséges kiegészítést megtenni. A hol pedig meg volt jelölve, hogy melyik a község, birtok, birtokrész, föld, földrész, földtér, puszta, részbirtok, vár, város, vármegye, zsupa (Naményi ezen kategóriákat állította fel), ilyen esetekben arra törekedtünk, hogy eme megkülönböztetéseket lehetőleg redukáljuk, illetőleg történeti vagy ethnografiai szempontbólmegbíráljuk. Eme törekvésünk eredménye, hogyaNaményiféle tizenegy kategória helyett jelenleg csak »község, vár (város) és vármegye« maradt meg, melyek külön czímszót kaptak, míg a többi (birtok, birtokrész, részbirtok stb.) külön czímszójuktól