A Századok Tartalommutatója – 1867-1916
33 Gyalokay Lajos ifj. : Bihar vármegyei magyar feliratú községi pecsétek. 1873. 142. — Biharvármegyei régi magyar községi pecsétek. 1872. 278. Gyárfás István : A fekete sereg. 1877. 500. 617. — A tárnokvölgyi ütközet és a hún-scythák temetkezési módja. 1867. 353. _— Adatok a m agyar pecséttanhoz. 1868. 487. — Ismeretlen magyar köriratú pecsétek. 1883. 593. — Ismét egy nagykúnsági pecsét. 1871. 63. — Jászberényi deák-czéh. 1869. 741. — Jászkúnsági községpecsétek. 1874. 719. — Őskori maradványok a Duna—Tiszaközön. 1869. 305. — Régi jászkún térmértékek. 1880. 679. — Régi kún székek pecsétei. 1870. 309. — könyvism. : Galgóczy Károly : Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. 1877. 74. 873. 1878. 552. — Varga Ferencz : Szeged város története. 1878. 279. Gyárfás Tihamér : A brassai ötvösczéhmesterek könyve. 1909. 232. — könyvism. : Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. V. Bd. 1909. 789. VI. Bd. 1916. 167. Gyárfás Zsigmond : Bottyán János nemeslevele. 1882. 154. — Thököly Kis-Rómaban. 1882. 144. Gyarmathy Zsigáné könyvism. : Jankó János : Kalotaszeg magyar népe és Torda, Aranyosszék magyar (székely) népe. 1893. 709. Gyomiay Gyula könyvism. : A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gy. és Szilágyi S. 1902. 249. Gyoroki Antal : Ibn-Daszta tudósítása a magyarokról a X. század elejéről. 1871. 465. György Zsigmond : Neuser Ádám. 1911. 781. Győry Tibor : Adatok a morbus Hungaricus történetéhez. 1900. 534--— Momentumok a magyar orvosi történetből. 1901. 45. —• Morbus Hungaricus. 1902. 575. ^_Nagy_Lajos király halá los betegsége. 1902. 579. — Néhány szó a hazai orvosi történet ügyében. 1902. 485. — Semmelweis Ignácz származása. 1906. 767. — Thököly Imre betegsége. 1906. 741. — könyvism. : Alexander B. és Lenhossék M. : Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátosságai. 1906. 257. — Ebstein Vilmos : Die Krankheiten im Feldzuge gegen Russland. (1812.) 1904. 788. — Kóssa Gyula : Magyar állatorvosi könyvészet. (1472—1904.) 1904. 896. A Századok Tartalommutatója 1867—1916. 3
