Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Előszó (Dobszay Tamás)
8 tárják fel az események jelentését a résztvevők, az emlékezők, a kortársak és az utókor számára. E két forrástípus visz közelebb Széchenyi magánemberi személyiségének értelmezéséhez, azon belül különösen izgalmas a kételyekkel vívódó gróf vallásosságának, egyházával való kapcsolatának természetére irányuló vizsgálat Csorba Lászlótól. Széchenyi jellemvonásaira és kapcsolatai jellegére érdekes fényt vet irodalmi „találkozása” Berzsenyivel, amit Vaderna Gábor dolgozott fel. A két fél kölcsönösen erős hatása, de világlátásuk, politikai-ideológiai hovatartozásuk generációs okokból is következő eltérései egyben korszakváltást is jelezhetnek a nemesi hagyományos republikanizmus és a modern liberális eszmeiség között. Kötetünk második egysége – a konferencián elhangzottakhoz igazodóan – Széchenyi közéleti tevékenységét állítja a középpontba, bár a személyes kapcsolatok és a cselekvés irányait meghatározó személyes megfontolások itt is megkerülhetetlenek. Így Hites Sándor munkája rávilágít arra, hogy a pályáját is adománnyal kezdő gróf és a gesztusok címzettje, a közéleti cselekvés keretének és céljának tekinthető nemzeti közösség kölcsönös viszonyának természetét a nagylelkűség és befolyásszerzés mozzanatai miképpen határozták meg. Szükségesnek tartottuk, hogy a közgondolkodásban ma ismét tapasztalható fogalmi zavarok kiküszöbölésére egyes sokat hivatkozott, de ténylegesen talán kevésbé forgatott és sokszor önkényesen magyarázott Széchenyi-művek újraolvasása révén egy-két elemében kiegészítve ismét összefoglaljuk és értékeljük Széchenyi nézetrendszerére és törekvéseire, cselekvési programjára vonatkozó ismereteinket. Melkovics Tamás viszont a politikus Széchenyi egyik fő közegével, a főrendi ellenzékkel való ambivalens kapcsolatát elemezte, Hermann Róbert pedig Széchenyinek az első felelős minisztériumban betöltött helyettes miniszterelnöki és hadszervezési szerepét, a róla szóló rendőri jelentéseket vizsgálta. S minthogy az utolsó életéveiben újra aktivizálódó Széchenyi ismét hatást gyakorolt a fejleményekre, Deák Ágnes a döblingi életszakaszt tanulmányozta; vizsgálta, hogy a beteg államférfi az elnyomás viszonyai közepette milyen csatornákon keresztül tudta véleményét közölni, hogyan viszonyult 1848-hoz, és milyen véleményt vallott a birodalom politikáját újra befolyásolni igyekvő magyar konzervatívokról. A konferencia előadói és a kötet szerzői a tudományos közösség számos intézményét képviselik, az akadémiai-egyetemi és más tudományos intézmények széles köre munkatársainak részvétele reprezentálja a vizsgálatok sokszínűségét, és jelzi Széchenyi munkásságának és személyiségének máig inspiráló hatását. Dobszay Tamás Századok_Széchenyi_Könyv.indb 8Századok_Széchenyi_Könyv.indb 8 2022. 11. 24. 11:24:232022. 11. 24. 11:24:23
